Rovatok kategória bejegyzései

Merített szavak, PoLíSz

Ádám Tamás versei: Madrigálok, Vadászösztön

Hozzászólás most!

Madrigálok

Lelkesedünk,
mandzsettagombokat fényesítünk,
csoportosan énekelünk.

A Tesco előtti trambulinon korán
öregedő kamaszok pihennek,
kórusunk dalát befogadják.

Csak a szöveget nem értik,
összefolynak előttük a repülő
betűk, homályba borul a határ.

Hatszólamú este lesz, átmegyünk
az Operába, meseszép hattyúk
úsznak kék szemekben.

Elfogadhatatlan idill, madrigálok
lendítenek tovább, lengetünk.

Tovább olvasom… →

PoLíSz, Tájoló

Lisztóczky László: Megnyitó beszéd Az ötágú síp üzenete című versmondó és kulturális találkozón

Hozzászólás most!

Lisztóczky

Kedves Vendégeink és Versenyzőink!

Immár tizenhatodik alkalommal rendezzük meg Az ötágú síp üzenete című versmondó és kulturális találkozót, amelyen hazai és határon túli szavalók, képzőművészek és színjátszók mutatják meg tehetségüket és felkészültségüket.

Tovább olvasom… →

Merített szavak, PoLíSz

Szlafkay Attila versei és műfordításai

Hozzászólás most!

MIRCEA OPRITA: MEGBÉKÉLT IDŐ

Megbékélt időt kívánok, merengésre alkalmasat,
melyhez felesleges a szótár, érvényeset hozzád, te szegény
vétkes, és az egész bolygónak, mely érvényes a
mimóza kényes sajátosságára,
az égbolton mozgó álmok alakjára.

Játékos mosolyok kúsznak
sárgászöld luftballonok szálain, függnek
torony tömbházak, helikopterek
és végtelen liftaknák között –

váratlan felélesztett gyermekkorunk,
miként ha sokkjából
a titkos mákgubó,
melyben a nyomástól magjai szilánkokra
robbannak.

Ki így ébred egykori lénye halálából,
igazán van esélye annak,
van Istene.

DAN DAMASCHIN: ARS POETICA

Egész élet ára:
Vak menetel/e/
Kínai fal mentén

ION CARAION: ARS POETICA

Korom egyidős az emberiség korával.
Egymagam a sorsomban, mint a lázadások,
gyűlölöm a nemzetek gyűlöletét.
Sose tudtok kidobni az időből.

(Szlafkay Attila fordításai)

IN MEMORIAM ROLF BOSSERT*

Megszabadult a rabigától.
És nem lett szabad.
Önmaga foglya.

IN MEMORIAM PETRE STOICA*

Szúnyog lépdel
Közönyösen
mbösen
Nevem fűrészbetűin.

__________________
két kortárs költő Romániából, Bossert emigrációja után rejtélyes körülmények között kiesett egy toronyépületből. Stoica pályatársként és fordítóként sem volt a rendszer kegyeltje. Évtizedekig és könyves bizonyítékkal kedvenc „ismeretleneim”.

FANYAR AVAR

                                                                        V.L. emlékére
1.
A neves polihisztor
ma vak és analfabéta.
És ez nem vicc.

2.
A 7 nyelven beszélő
hasbeszélő körül
most dadog a lét
a globális hogyan
= tovább =

MÁTYÁS TEMPLOM ELŐTT

Szemüvegem kétszer
Teremtettem a földhöz.
Egyik lencséje menten összetört.
A másik még állja
Kapkodásom.

NÉMA VÁD

Tudálékosak.
Hallgatásról fecsegnek.
Én beszélhetnék.

A történelem faggatása, PoLíSz

Ádám Attila L.: Bemerítő (Keresztelő) János tanítása a Biblia és más források tükrében

Hozzászólás most!

„Bizony mondom Néktek [az igazat]: Az asszonytól szülöttek között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál.” (Mt 11,11) [2]

„Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál. Rejtsd el orcádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat.(…) Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.” (Zsolt 51,9-12) 2

„Lement tehát [Naámán], és megmerítkezett hétszer a Jordánban… Akkor újra tiszta lett a teste,…” (2Kir 5,14)[3]

 SzentJánosésJézus

Tovább olvasom… →

Merített szavak, PoLíSz

Ádám A. L. versei / M. emlékkönyvébe, Ady-nász a kapuban

Hozzászólás most!

M. emlékkönyvébe 

Csak félve nyitom rád a szemem,
Lehet, hogy újra csak álmodom?
Lehet, hogy újra megfogom a kezed,
Lehet, hogy az utcán sétálunk ketten,
És a lelkünket köszönjük egymásnak.
Hogy szeretheti Bennünk a másikat…
Lehet, hogy újra csak álmodom?
A valóság más: csupasz és értelmetlen
kukacipelő kö-szö-ne-tet dalol az éji eső –
Helyetted, csak nekem szól ez a dal,
Amíg bőrig ázom a szelektív hulladék oltárán.
És sze-ret-le-ket visszhangzik a tetőn,
Amíg a tegnapi éjt kialszom a szívemből.
Lehet, hogy újra csak álmodom,
S az álmaim engem, csak engem csalnak.

Óbuda-Budatétény, 2014. július 23.

Ady-nász a kapuban  

Újra dobol az eső a szívemben…
Mint kint a szürke nyári utcán
Egy hete, tán kedden este.
Akkor a sötét esőben futottál a kapuból,
Ma reggel álltál hosszan a hálóingben,
meg-megremegve.
Mintha várnád egy másik nap új
üzenetét…

Újra dobol az eső a szívemben…
Mint egy hete, tán kedden este.
Álltunk ma ketten a kapu két odalán…
S néztük egymás kérdő szemét,
Előbb én, aztán Te sírtad el némán
A közösből lett másik nászod
üzenetét.

Újra dobol az eső a szívemben…
Mint egy hete, tán kedden este.
Szomorú csak férfi-szív lehet ennyire.
Adyvá lett az egyik lélek-felem,
S a héja-nász ütemét dúdolja.
De a Tiéd maradt a másik fele,
Már nem kérlek, de egyszer halld meg
üzenetét!

Óbuda-Budatétény, 2014. július 28.