már nem
ujjbegyedet érzem végigfutni
a karomon – szerelmet guberálsz –
jó volna meghúzódni a színtelenség rejtekében
de inkább engedem hogy félreérts
mint pormacskák a szekrény alól
kúsznak elő az emlékek
– egyszer utasod voltam –
már nem
ujjbegyedet érzem végigfutni
a karomon – szerelmet guberálsz –
jó volna meghúzódni a színtelenség rejtekében
de inkább engedem hogy félreérts
mint pormacskák a szekrény alól
kúsznak elő az emlékek
– egyszer utasod voltam –
Jobb lesz, ha elmegyünk innen, mondta apám, mire nagyanyám ránézett: a gyerek miatt, elsősorban a gyerek miatt. Én nem értettem ebből semmit, tíz éves voltam, ők bizonyára mindent tudtak, s csodálkoztak: egészen mást láttak maguk körül, mint amit a rádióból hallottak.
Ritkán mászok meg feleslegesen négyemeletnyi hegyet, jelen esetben négyemeletnyi lépcsőt – most sem teszem hiába!… Ahogy emelkedem a felhők közelébe, eszembe jut az egész nap, melyet munkával töltöttem, s vágytam kikapcsolódásra, valami boldogság kék madarára, melyet számomra a versek jelentenek.
Gyarmati Györgyi, Bak Rita, Sain Gábor És Turcsány Péter a Sein-szalonban
PoLíSz Holabda sorozatunkban gondolatcserék kezdeményezésére teszünk fel tanulmányt, az írásban fölvetett kérdések emberi, egzisztenciális vagy hitbeli jelentősége miatt. Várjuk hozzászólóink írásait!
(T. P., főszerkesztő)
A Kráter Műhely Egyesület a két világháború közötti indexre tett vagy elfeledtetett magyar regényirodalom köztudatba történt visszahelyezése és elismertetése érdekében indította el jól ismert ARANYRÖG sorozatát. A szép színes, védőborítós könyvek magyar képzőművészek jeles alkotásaival is jelzik a szerzők és regényeik nemzeti irodalmunkban elfoglalt jelentőségét. Az erdélyi szerzők közül Asztalos Miklós, Gulácsy Irén, Indig Ottó, Makkai Sándor, Markovics Rodion és Szabó Dezső; a felvidékiek közül Darkó István, Neubauer Pál, Szombathy Viktor és Vécsey Zoltán; a kárpátaljai Tamás Mihály; a délvidéki Szenteleky Kornél, valamint D. Kenese Erzsébet, Gárdonyi Géza, Kosáryné Réz Lola, és a Franciaországban is hírnévre szert tevő Rab Gusztáv, valamint Tormay Cécile regényei kaptak helyt e páratlan válogatásban.
Idén karácsonykor már a 31. és 32. könyv okoz majd idős és fiatal olvasóinknak feledhetetlen olvasmányélményt. Társadalomrajzok, hiteles lelki ábrázolások, belső monológok, éles és élethű párbeszédek, a mindenkori személyiségek egzisztenciális kérdései e nagyszerű magyar regények mindenkori jellemzői.
Tornai József újabb, Éjfél című kötetét olvasva megérthetjük mit jelent a maga teljességében az éjfél utáni csönd, a vallomás utáni döbbenet, és az újjászületés előtti várakozás. Ebben a korban – éppen nyolcvanöt éves a szerző – már sok mindent kimondhat, nem kell már „helyezkednie”, ugyan ki árthat neki, ki vezethetné még félre?
„A sokaságtól való undort a magány, a magánytól való undort a sokaság gyógyítja meg.”
(Seneca: A lelki nyugalomról. XVII. 3.)
Régi-új versrovatvezetőnk, Bágyoni Szabó István december 6-án felhívta telefonon a lap főszerkesztőjét. Elmondta, milyen nagy örömöt jelentett neki kedves irodalmi fórumának elektronikus újraindítása, s ezért ismét elvállalná korábban megszakított versrovatvezető munkáját, mai szóval: önkéntesként. Az örömhírt ezennel megosztjuk olvasóinkkal, követőinkkel, S a szerkesztő úr egy korábi versével egészítjük ki Merített szavak című rovatunkat:
Bágyoni Szabó István: Kik nem születnek újra
Bágyoni Szabó István Erdély hetedik székében, Aranyosszéken született 1941. június 10-én, a nagyrészt magyarok lakta Bágyonban. Szülőfaluja – amelynek nevét 1972-ben vette fel írói előnévként – hajdan az Aranyos folyó mentén élő magyarság védelmét biztosító székely lovasezredek szálláshelye volt. Tordán végezte középiskolai tanulmányait, majd a „függetlenségét” épp elveszített Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsész karán szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos tanári képesítést. Tanított Nagysármáson és Tordán (a tordai Jósika Miklós Művelődési Kör alapítója), 1974-től a kolozsvári Utunk című irodalmi hetilap belső munkatársa. 1989-től Budapesten él; 1991-ben néhány hónapig az Új Magyarország kulturális rovatának munkatársa, 1992-től a Pest Megyei Hírlap szerkesztője, később a Kráter Műhely Könyvkiadó főszerkesztője, a PoLíSz főmunkatársa és versrovat vezetője, utóbbi feladatát néhány év szüneteltetés után 2014 decemberétől ismét elvállalta. Kötetei:Földközelben(versek, Bukarest, 1976) Kések ideje (regény, 1979) Végtelen reggel (versek, 1980) Nyitott cella (versek, 1982) A lovak estére hazaérnek (regény, Budapest, 1995) A pók kivégzőudvarában (válogatott versek, 1997) Az abbamaradt mondat (versek, 2004) Elszabadult konténerek (Irodalmi Jelen könyvek, Arad, 2005) Világ árnya, világ fénye : beszélgetőkönyv, (Kolozsvár, 2009) Az idő festett orcái : esszék, beszélgetések, jegyzetek, (Budapest, 2010). Jelentős műfordítói tevékenységet is kifejtett, műfordításai önálló kötetekben jelentek meg.
Zsávolya Zoltán (eredeti neve: Grudl Zoltán) (Csorna, 1968. augusztus 9. – ) József Attila-díjas (2009) költő, író, esztéta, egyetemi oktató. 987–1992 között az ELTE BTK esztétika-német-összehasonlító irodalomtörténet szakos hallgatója volt. 1992–1997 között a Veszprémi Egyetem német nyelv és irodalom tanszékén volt tanársegéd. 1997 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétika tanszékén docens. 1998-ban PhD fokozatot szerzett. 1999 óta a Szépirodalmi Figyelő szerkesztője. 2000–2004 között az Életünk rovatszerkesztője volt. 2000–2008 között a Nyugat-magyarországi Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének docense, 2001–2006 között tanszékvezetője volt. A Szépirodalmi Figyelő és a PolíSz szerkesztőségi tagja. Kutatási területe az irodalomelmélet és az újabb magyar irodalom.
A történelem faggatása
Balogh Gyula verse
Bíró József szövege
Lisztóczky László tanulmánya: A Felvidék hazatérésének visszhangja
a magyar irodalomban
Adamik Tamás versei
Gyüre Lajos versei
Kiss Székely Zoltán versei
Pálóczi Antal versei
Deák Mór versei
Gáspár György életinterjúja Antal Barnabással
Antal Barnabás versei
Bene Zoltán I. világháborúra emlékező novellája
Botár Attila versei
Ónodi-Papp Tamás versei
Marton Réka Zsófia esszéje és versei
Csemeczki Zita novellája
Bozók Ferenc versei
Czipott György versei
Áron Attila novellája és versei
Jobbágy Éva és Turcsány Péter megemlékezése Tormay Cècile
születésének 139. évfordulójáról
Világbeszéd
S. Király Béla esszéje és Georges Pompidou novellája a 68-as diáklázadásokról
KNUT ØDEGÅRD norvég költő versei, Szppanos Gábor fordítása
Oliver Friggieri máltai író novellája, Boda Magdolna fordítása
Merített szavak
Huszthy Bálint versei
Reményi Tibor versei
Petz György versei
Lukáts János novellája
László Kovács Gyula versei
Bak Rita verse
Cs. Sándor Richárd versei
Novák Imre novellája
Lövei Sándor versei
Asztalos Morell Ildikó versei
Ferenczi László 2 verse
Turcsány Péter verse
Bágyoni Szabó István verse
Tájoló
Gyüre Lajos tanulmánya Erdélyi János születésének 200. évfordulójára
Tusnády László recenziója Madarász Imre – Romantikus Risorgimento című könyvéről
Zsirai László Két könyvismertetése Vessely Gábor Pilisi napló és és Büki Attila versmozaik című könyveiről
Boros Erika tárcája Makovecz Imre kiállítása kapcsán
CsZ baráti jegyzete: Számunkra Ferenc pápa az iránytű
Szántó Sándor: Mezőzáhtól Tahitótfaluig (Képzőművészeti válogatás)
Minden szerzőnknek és olvasónknak
KELLEMES ADVENTI HETEKET KÍVÁNUNK!
Az 1988-ban JAK szervezet A LAP című kiadványának részfolyóirataként alakult PoLíSz (Politika, Líra, Széppróza szellemi-lelki városálma) című folyórat 26 esztendő alatt 154 papíralapú számot jelentetett meg.
A 2014-es év őszén megtartott és kiegészült szerkesztőivel arra az elhatározásra jutott közösen a Kiadó (Kráter Műhely Egyesület) vezetőségével, hogy folyamatosan PoLíSz-online folyóiratként működtetik tovább: http: http://krater.hu/polisz/
Korábbi számaink repertóriuma: http://regi.krater.hu/krater.php?do=3&action=f és archívuma (2002-től) egyelőre régi honlapunkon érhető el: http://regi.krater.hu/krater.php?do=3&action=c
Rovatvezetőink, szerkesztőink ─ rendszerszer-tervezőnk és műszaki vezetőnk segítségével ─ idén december 3-ára elkészítették e-lapunk start-összeállítását. Köszönet érte a munkatársaknak és a szerzőknek. Tovább olvasom… →
„S fegyver csörög, haló hörög,/amint húrjába csap.”
(Arany János)