A Kráter Műhely Egyesület a két világháború közötti indexre tett vagy elfeledtetett magyar regényirodalom köztudatba történt visszahelyezése és elismertetése érdekében indította el jól ismert ARANYRÖG sorozatát. A szép színes, védőborítós könyvek magyar képzőművészek jeles alkotásaival is jelzik a szerzők és regényeik nemzeti irodalmunkban elfoglalt jelentőségét. Az erdélyi szerzők közül Asztalos Miklós, Gulácsy Irén, Indig Ottó, Makkai Sándor, Markovics Rodion és Szabó Dezső; a felvidékiek közül Darkó István, Neubauer Pál, Szombathy Viktor és Vécsey Zoltán; a kárpátaljai Tamás Mihály; a délvidéki Szenteleky Kornél, valamint D. Kenese Erzsébet, Gárdonyi Géza, Kosáryné Réz Lola, és a Franciaországban is hírnévre szert tevő Rab Gusztáv, valamint Tormay Cécile regényei kaptak helyt e páratlan válogatásban.
Idén karácsonykor már a 31. és 32. könyv okoz majd idős és fiatal olvasóinknak feledhetetlen olvasmányélményt. Társadalomrajzok, hiteles lelki ábrázolások, belső monológok, éles és élethű párbeszédek, a mindenkori személyiségek egzisztenciális kérdései e nagyszerű magyar regények mindenkori jellemzői.
Herczeg Ferenc: Magdaléna két élete, regény, 112 oldal, ára: 2300 Ft
A könyv két család sorsának évszázados összekapcsolódását bemutató izgalmas intellektuális játék. A kiindulópont egy gazdag özvegyasszony végrendelkezése, amit az öreg hölgy a sors szeszélyére bíz: egy elguruló pamutgombolyag határozza meg, hogy két szegény sorsú rokoni család (Csákó és Videczky) közül melyik örökölje a mesés vagyont. Két generációval később az akkori leszármazottak sorsa újra keresztezi egymást, a gazdaggá tettek még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek.
A gazdag Videczky Flóris úr magányosan él vagyona kulisszái között. Különös kedvtelése, hogy – soha meg nem cselekedett – bűncselekmények, gyilkosságok tervezgetésével tölti az idejét. Egy viharos éjszakán bekopogtat hozzá a szépséges Csákó Magdaléna, aki védelmet, nyugalmat, segítséget kér – és ezzel kihúzza a talajt Flóris úr lába alól. Az asszony (mert asszonynak mondja magát) gyorsan beférkőzik az úr bizalmába, és rövid úton kifosztja. Flóris lelki vívódások között rendőrkézre adja, és, mivel statárium van érvényben, az asszonyra halálbüntetés vár. A siralomházban töltött utolsó órái alatt végigkísérhetjük banális élettörténetét, ahogy árva gyermekként felnőve életében egyre csak sodródik, mindenhol a békére, nyugalomra, polgári létre vágyódva, amit tragikus módon életében először Flóris úr házában találna meg. Miközben Magdaléna szeme előtt lepereg élete, Flóris úr is álmatlanul forgolódik, sajnálja a nőt, aki életében először foglyul ejtette a szívét. Egyszerre szenderednek el, és közös álmuk elrepíti az olvasót Magdaléna másik életébe, ami a pamutgombolyag fordított döntése esetén következhetett volna be. A fordított sorsok új és kriminális helyzeteket hoznak… A könyv érdekes játék a jellemekkel, az élethelyzetekkel. A személyiségek tükörjátéka mintha már a későbbi egzisztencializmus előzetes paródiája lenne. A szerző az „eleve elrendeltség” (predesztináció) elvét inkább az érzelmi és értelmi adottságokra, a személyes vonzalmakra, taszításokra tekinti érvényesnek, míg az anyagi háttér, a társadalmi viszonyok hatását kevésbé lényeges külsődleges tényezőként mutatja be. Mintha bátorítaná az olvasót – ne ezekben keresse és mérje saját boldogságát, hanem igyekezzen a veleszületett adottságok fejlesztésével, „öntökéletesítéssel” eljuttatni egy lelkiekben gazdagabb életvitelhez.
Berde Mária: Szentségvivők, regény, 392 oldal, ára: 2700 Ft
Érdekessége mellett dokumentumerejű Berde Mária Szentségvivők című regénye, amelyben az erdélyi irodalmi életről fest résztvevőként körképet. A szentségvivők a magyar nyelv és irodalom erdélyi napszámosai. A könyv szerint egy szász, egy izraelita és egy székely ocsúdnak fel a trianoni összeomlás után legelőször a letargiából, ők gondolnak először az irodalmi élet megindítására. Az erdélyi irodalmi élet bemutatásának hátterében a 20-as évek Erdélyének társadalmi viszonyait boncolgatja a szerző megrázó őszinteséggel. A kötet cselekményének starthelyzetét Benedek Marcell könyvünk utószavában így jellemzi: „Valamit csinálni kellene”, így kezdődik, s ahogy ez a három szó eldöng a koporsó levegőtlen némaságában, az művészet és történelem egyszerre. Fejbeütött emberek, fejbeütött ország, tájékozatlanság, álhírek, képtelenség a lázálomszerű valóság befogadására, mozdulatlanság, mint tiltakozás a valóság ellen ─ árulás minden mozdulat, mert a tények elfogadását, a belenyugvás egy fajtáját jelenti… ilyen körülmények közt sóhajtja el egy nyughatatlan szellem: „valamit tenni kell” és megszületik az erdélyi irodalom. Szentségvivők.”