Wass Albert magyar író magányára és fájdalmára emlékezem ebben azünnepi pillanatban és ezen az ünnepi helyen először. De fogok szólni azegész életét meghatározó nemzet-szerelméről és a már-már földöntúlireményéről, a megváltozásba vetett hitéről is.
Wass Albert milliókkal együtt született és nevelkedett fel egysüllyedésre ítéltetett világban, a Trianon előtti Magyarországon,tanult és családot alapított egy nemzet-elnyomásra berendezkedettRomániában, Erdély magyar földjén, harcolt és megtöretett egyvilágháború Magyar Egzodusának részeseként, s a nagy Kommunista ElnyomóGépezet alatt senyvedő Közép Európától távol, előbb Európában, majdAmerikában nevelte fel gyermekeit és szolgálta a magyarságnemzetegyesítő és népeket békítő kárpát-medencei, sőt európaielhívatottságának eszméjét.
„Ne mondjátok, hogy keressek magamnak máshol helyet a világban,mert nincsen ennek a világnak helye, ami az enyém volna azon az egyenkívül. Ne mondjátok, hogy befogadtok ebbe vagy abba az országba, mertnincsen nekem azokban az országokban semmi keresnivalóm.
Ne mondjátok, hogy lelek magamnak hegyet a Kordillerrákban, vagy aSierra Nevadán: mert a más hegyei azok, nem az enyimek. Az énszámomra nincs szépségük és nincs békességük azoknak a hegyeknek.Adjátok vissza az én hegyeimet!
És azt se mondjátok, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek ez a sorsa,mert milliók váltak földönfutókká játékaitok során és én csak egyvagyok a milliók közül. Számomra nem vigasztalás, hogy millióknak fájugyanaz, ami nekem Magamnak fáj, ami bennem fáj.
Adjátok vissza a hegyeimet!”
Wass Albertnek osztályrésze lett a magány fájdalma, a közösségiügyek szolgálata és az írói alkotás semmihez sem hasonlítható láza ésfegyelmezettsége.
Wass Albert látta és tudta az amerikai és bármely más magyar emigrációösztönző feladatát, a mindennapi élet nehézségei ellenére: mindenkörülmények között ellenállni a kozmopolita közöny asszimilálócsábításainak, megmaradni a Magyar Nemzet Képviselőjének.
Barátaival együtt ezen ünnepi pillanatokban is mondhatjuk: Wass Albertéletében és halála után is megmaradt a magyar nemzet lelkiismeretének,nagy idők koronatanújának.
Vállalása, keresztje a mi vállalásunk, a mi keresztünk marad. Műveipedig szolgálják az egyetemes humánum érvényesülését a nemzetiellentétek fölött éppúgy, mint a mindenkori magyarság lelkifennmaradását, kórokozó politikai és szellemi járványok multával pediglelki felépülését.
„Elérkezett az ideje annak, hogy a Láthatatlan Lobogók alattmegőrzött értékek, mint a tisztesség, becsület, hűség, igazságszeretet,emberszeretet visszaépülhessenek egy megújhodott Magyarországba.
De ugyanakkor elérkezett az ideje annak is, hogy összefogjanak a végekőrt állói is, és hozzásegítsék Közép-Európát egy új, emberségesebbvilágrendhez, melyben nincsenek elnyomók és elnyomottak, csak többnyelvet beszélő, többféle kultúra ernyői alatt élő, békességszeretőnépek, kik tisztelik egymásban annak ismeretét, hogy valamennyien Istengyermekei vagyunk, tehát testvérek az Úrban.”
„Töretlen hittel ember és magyar” – az író műveit kiadó éseszméit népszerűsítő Kráter Műhely Egyesületnek és a művek kiadóijogtulajdonosának, Szász Lórántnak a szándékát hirdeti a mostfelavatott, mívesen elkészített bronz emléktábla: hogy az író emlékébeneggyé váló utókor cselekvően szolgálhassa és megvalósíthassa azeszméket, amelyekért Wass Albert életét áldozta.
A kárpát-medencei magyaroknak, az emigráns magyaroknak ésbarátainknak, a tragédiánkkal együtt érző amerikaiaknak hoztuk létreezt az emlékezésre, békességre és erőgyűjtésre alkalmas emlékhelyet.
S különösképpen boldoggá teszi négy fős küldöttségünket, hogykifejezhetjük az egyetemes magyarság háláját a Wass Albertet éscsaládját befogadó Astor népe és a neki munkát és megélhetést biztosítóAmerikai Egyesült Államok irányába.
Megemlékezésem befejezéséül köszönetünket nyilvánítjuk Wass Albertházának mai tulajdonosa felé, kinek e pillanatban is vendégeivéváltunk, miképpen vendégeivé válnak majd a világ különböző tájairólutánunk ide zarándoklók is, akiket Wass Albert életének mély tiszteleteés műveinek forró szeretete vonz majd e helyre.
(Astor, 2006 május 23. A tervezett szöveget az alkalomhoz és afordításhoz viszonyítva rövidíteni kellett, itt a tervezett teljesszöveget tesszük közzé.)