Krater.hu összes bejegyzése

Rólunk

A Kráter Műhely Egyesület mai magyar irodalmi művek kiadása mellett fő céljának tekinti a múltban kitagadott vagy elhallgattatott írók munkáinak eljuttatását az olvasókhoz – határainkon kívül és belül. Könyvkiadásunk évente 35–40 könyvvel gazdagítja a Gutenberg-galaxist. Igényes és egyre népszerűbb könyvsorozatainkra méltán vagyunk büszkék. Portugál, orosz, olasz, dán, román, litván (és más nyelvű) műfordítás-köteteink is joggal népszerűek.

Rendszerváltó könyvkiadóként mi adjuk ki a román kommunista rendszer által halálra ítélt, majd emigrációba kényszerített Wass Albert életművét, a magyar irodalompolitika megtűrt kategóriájába sorolt Németh László összes szépirodalmi munkáját, 1956 magyar költői közül a fegyverrel a kezében eleső Petőfi-utód, Gérecz Attila verseit, és a hetven évi hallgatásra ítélt, tragikus sorsú Daday Loránd (Székely Mózes) életművét.

A KME hangsúlyt helyez a nemzeti és keresztény szellemű irodalmi tradíció és a kortárs magyar, illetve európai irodalom kiadására és bemutatására. Elsősorban ezt a célt szolgálja az évi 10 alkalommal megjelenő PoLíSz című irodalmi-kulturális folyóirat is. (A lap címe mozaikszó: a politika, líra és széppróza szavakból.)

Céljaink elérését konferenciák, kihelyezett emlékülések, író-olvasó találkozók és előadókörutak segítik. Többek között írók, szaktudósok és kisebbségi vezetők részvételével évente rendezzük meg az elsősorban etnokulturális kérdéseket felvető Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferenciákat.

Pályázatainkkal és díjainkkal a nemzeti kultúránkat magas fokon kifejező és népszerűsítő alkotókat jutalmazzuk, illetve elő kívánjuk segíteni fiatal alkotók felfedezését és bevezetését az irodalmi életbe. (Ld.: PoLíSz költői-, műfordítói- és esszéírói pályázatai, a PoLíSz Gyulai Pál-díja, a Csengey Dénes-díj és Szociográfiai Pályázat, továbbá a Wass Albert életének és életművének szakmai kutatásában elért kimagasló eredményeket jutalmazó Wass Albert-díj és Emlékérem.)

Egyesületünk szervezője és egyik élenjárója a tömbmagyarság-szórványmagyarság kulturális kapcsolatápolásának (konferenciák, ismeretterjesztő előadások, kulturális versenyek támogatása, pályázatok kiírása stb.). Az elmúlt években – ezen a téren – gyakorta segítettekből segítőkké is váltunk.

Az egyesület további feladatának tekinti telephelyünk, Pomáz Város népművészeti és szellemi örökségének feltárását, ápolását és népszerűsítését, kulturális és művészeti életének fejlesztését, és kulturális idegenforgalmi szolgáltatások végzését a „Kráter Pomáz Városáért” program keretei között.

Díjak, Elismerések

1998. nov. 16.
Az 56-os Magyarok Világszövetsége Világtanácsának elismerése

1999. okt. 14.
Az 51. Frankfurti Könyvvásár „Szép Könyvek Frankfurtra” versenyen a legszebb könyvért elnyert oklevele Tóth Éva Emlékvers c. könyvéért

2000. jún. 2.
A Szép Magyar Könyv Versenyen szépirodalmi és ifjúsági könyvek kategóriában a Nemzeti Kulturális Alapprogram különdíja Tóth Éva Emlékvers c. könyvéért

2005. ápr. 23.
A XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai Díja a Wass Albert CD-ROM-ért

2006. ápr. 23.
A XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai Díja A nevető Erdély c. könyvért (szerk. Kovács Attila Zoltán)

2007. ápr. 26.
A III. Szegedi Könyvkiállítás és Vásár Könyvversenyén a Határon Túli Irodalom kategóriában elért I. helyezés az Erdély szolgálatában – Emlékírók könyve c. kiadványért (szerk. Kovács Attila Zoltán)

2008.
A Magyar Művészetért Kuratórium és a Herendi Porcelánmanufaktúra Árpád fejedelem-emlékdíja a Wass Albert emlékév megrendezéséért

2008. okt.
European Society for Education and Communication Erasmus Euromedia–díja A nevető Erdély c. könyvért (szerk. Kovács Attila Zoltán)

Támogasson adója 1 százalékával

Adója 1%-val kérjük, segítse munkánkat !
adószámunk: 19667348-2-13

A Kráter Műhely Egyesület 25 éve szolgálja a magyar kultúrát: Wass Albert és Kosáryné Réz Lola életműve mellett Németh László, Gyurkovics Tibor és más kortársak munkáit jelenteti meg. Kulturális központunk, a belvárosi Wass Albert Terem. Lapunk a PoLíSz, a kárpát-medencei közügyek irodalmi fóruma, és a mai magyar irodalom önálló és nagyhatású műhelye.

Alapszabályunk értelmében a magyarországi kistelepülések, és a határon túli szórványtelepülések művelődésének támogatói vagyunk. Szépirodalmi díjakkal és a Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferenciák megrendezésével segítjük a kortárs magyar kultúrát.

Profilunkká tettük a gyermekirodalom, a gyerek képeskönyvek és hangoskönyvek megjelentetését, különös tekintettel az általános olvasáskultúra és a nemzeti szellemű vizuális kultúra népszerűsítésére. A “Ki népei vagytok?” ifjúsági táborunk a határon túli fiatalok történelmi ismereteit gyarapítja, erősítve bennük a magyar nemzethez tartozás tudatát.

Részlet Alapszabályunkból: (3.5. pont) “Az egyesület céljai megfelelnek a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 28. §. c.) pontja 4./ nevelés és oktatás, képességfejlesztés 5./ kulturális tevékenység 6./ kulturális örökség megóvása 13./ a magyarországi nemzetiségek és a határon túli magyar nemzetiség fokozott megsegítése megnevezésű alpontjaiba foglaltaknak.”

1_2013.jpg

A Rendelkező nyilatkozat a befizetett adó 1%-áról ide kattintva kinyomtatható.

Beszélgetés Szőcs Géza elnökkel – Balta János írása PEN Club-vezető először Aradon

Szőcs Géza miniszetdernöki tanácsadóBeszélgetés Szőcs Géza elnökkel – Balta János írásaPEN Club-vezető először AradonTekintve, hogy a Magyar PEN Clubnak egyetlen elnöke sem járt még tudtunkkal Aradon, kihasználtuk a ritka lehetőséget, amikor Faludy György emléktáblájának a Jelen Házban történt leleplezésén részt vett Szőcs Géza, a jelenlegi elnök is. Tovább olvasom… →

Novembertől újra PoLíSz!

Kedves PoLíSz Írók és Polgártársak!

A PoLíSz folyóirat vezetősége 2014 október 2-án Szerkesztőségi Megújuló Gyűlést tartott abból a célból, hogy eddigi 154 lapszámunk elektronikus folyóiratként való folytatását tervezzük.

Turcsány Péter főszerkesztő javaslatára Dr. Pál Ferenc egyetemi tanár, műfordító és ELTE dékánhelyettessel bővült a főmunkatársak sora, illetve Szász László irodalomtörténésszel és Vajda Kornél könyvtáros-filozófussal a szerkesztőség. Köszönjük, hogy felkérésünket elfogadták.

Folyóiratunk elektronikus úton való megjelentetését novemberre tervezzük. Szerzőinktől, munkatársainktól már várjuk beérkező írásaikat: titkar@krater.hu e-mail címünkre!

Polisz 2014-10-05

Tovább olvasom… →

Dr. Pál Ferenc

Dr. Pál Ferenc (1949 –    ) tanár, tanszékvezető egyetemi docens, műfordító és ELTE dékán helyettes, a Kráter Műhely Egyesület alelnöke. Tudományos fokozat: PhD (irodalomtudomány). 1978-tól az ELTE BTK Portugál Tanszékén: Portugál nyelv, Középkori portugál irodalom, XVI. századi portugál irodalom, XVIII-XIX. századi portugál irodalom, XX. századi portugál irodalom, A portugál nyelvű irodalmak története, A brazil modernizmus története, Műfordítás, Speciális kollégiumok: modern regény, tévéregény, film és irodalom témakörben. 2000–2001-es tanévtől fogva óraadás a Szegedi Tudományegyetem BTK portugál speciális képzésében: XIX-XX. századi portugál irodalom, brazil irodalom. Az eddigi tudományos –szakmai életmű: Eça de Queirós és a realizmus. Budapest Tankönyvkiadó, 1995.„Um século de Eça na Hungria”. In Camões – Revista de Letras e Culturas Lusófonas, Nros. 9-10 Abril-Setembro de 2000. pp. 258-266. Uma análise proppiana da função e comportamento dos heróis nos romances queirosianos”. In Un secolo di Eça. Atti del Convegno sul centenario queirosiano. Universitá degli Studi Roma Tre. La Nuova Frontiera, Roma, 2002. pp. 111 23.„Traducteurs, éditeurs et lecteurs: moments objectifs et subjectifs de la présence des lettres portugaises en Hongrie”. In L’Édition d’Auteurs Portugais à l’Étranger. Arquivos do Centro Cultural Calouste Gulbenkian, vol XLVII. Centro Cultural Calouste Gulbenkian, Lisboa- Paris, 2004),. pp 161-171. Marcelo Marinho-val közösen) Cartas vincadas, letras no espelho. Campo Grande, Letra Livre Editora Ltda.,

Madarász Imre

Madarász Imre 1962-ben Budapesten született. 1975 és 1982 között Milánóban élt és tanult, humángimnáziumban és a Milánói Állami Tudományegyetemen. Egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1988-ban fejezte be, magyar-olasz szakos tanári diplomával. 1988-tól 1991-ig tudományos ösztöndíjas, 1987-től 1991-ig gimnáziumi tanár. Az ELTE Olasz Tanszékén 1988-tól, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (Debreceni Egyetemen) 1990-től tanít. A KLTE Régi Magyar Irodalom Tanszékén 1990 és 1993 között tanársegéd és adjunktus. 1992-ben megszerezte az irodalomtudomány kandidátu-sa tudományos fokozatot. A KLTE-n 1992-től megszervezte és 1993-tól 2011-ig egyetemi docensként vezeti az Olasz Tanszéket és az Olasz Felvilágosodás és Romantika Kutatóköz-pontot. 1997-ben rektori dicséretet, Pro Scientia vezetőtanári oklevelet (ezt másodszor 2009-ben) és Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, 2002-ben Széchenyi István Ösztöndíjat kapott. 1998-ban habilitált doktor. 2002-ben az Olasz Köztársaság Érdemrendjének Lovagja. 1996 és 2000 között az Országos Tudományos Kutatási Alap és a Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Bizottsága, 1996-tól az MTA köztestületi tagja az Irodalomtudományi Bizottságban. A Debreceni Egyetem irodalomtudományi doktori programjában alapító tag-ként és alprogram-vezetőként vesz részt. 29 önálló kötete jelent meg 2014-ig, főként az olasz – elsősorban felvilágosodás- és romantika-kori – irodalomról. Önálló könyvei fogadtatásáról l. a Visszhang és a Viszhang II. Madarász Imre könyvei a kritika tükrében (Hungarovox, 2005, 2010) c. köteteket.

Dr. Adamik Tamás

Dr. Adamik Tamás (Kecskemét, 1937. augusztus 6. –) magyar klasszika-filológus, rétor, irodalomtörténész, nyelvész, műfordító, egyetemi professzor.1966-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem latin-orosz szakán. 1966-1973 között a Tankönyvkiadó idegennyelvi szakértője volt. 1973-tól az ELTE latin tanszékének adjunktusa, docense, 1991-től 2002-ig a latin tanszék tanszékvezető professzora, jelenleg professor emeritusa. 1976-ban a nyelvtudomány kandidátusa, 1989-től doktora. [2] 1982-ben Arisztotelész Rétorikájának fordításáért nívódíjat, 1984-ben Martialis-monográfiájáért Lénárd Sándor-díjat kapott. 2012-ben a Magyar Érdemrend Középkeresztjével jutalmazták.

Ferenczi László

Ferenczi László (Budapest, 1937 -) író, irodalomtörténész, az MTA doktora, az MTA Irodalomtudományi Intézet ny. tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem ny. professzora.

1960 . óta publikál, írásai otthon és külföldön magyarul, angolul, franciául, németül és svédül jelentek meg. Négy világrészben járt tanulmányúton és /vagy/ előadóként. A nemzetközi Maurice Carême-díj zsűrijének tagja. Több tucat itthon és külföldön megjelent gyűjteményes kötet munkatársa. Tizenöt önálló könyve közül az utóbbiak: „Csak a máé a rettenet…” (Politikum és költészet kapcsolatai, tanulmányok), Kráter, 1999, Egy barátság margójáraEgy betegség anatómiája (prózák), Orpheusz, 2009, „Még egy kicsit nézni…”(esszék, tanulmányok), Hungarovox, 2009, 74 (versek, 1956-2010), magánkiadás, 2012.

Tóth Éva

Tóth Éva költő, műfordító, szerkesztő. 1957-1962 között az ELTE BTK magyar-francia szakos hallgatója volt. 1962-1967 között tanár. 1967-1968 között a Magyar Rádió munkatársa. 1968-ban elvégezte az ELTE BTK spanyol szakát is. 1971-1983 között a Corvina Könyvkiadó szerkesztője és főszerkesztője volt. 1984-1990 között az Új Tükör világirodalmi rovatvezetőjeként dolgozott. 1990-1992 között az Írószövetség külügyi titkára és az elnökség tagja volt, 1995 óta választmányi tagja. 1990-1992 között a Fordítók Nemzetközi Szövetségének vezetőségi tagja, a versfordítói szakosztály társelnöke. 1992-1993 között a Georgia Egyetem (USA) Fulbright vendégprofesszora volt. 1992-2002 között, valamint 2007 óta a költői szakosztály vezetőségi tagja. 1993 óta a Magyar PEN Club intézőbizottsági tagja, 1994 óta alelnöke, 1995-től a Nemzetközi PEN Club fordítási és nyelvi jogi bizottságának tagja. 1995-2004 között a Magyar Latinamerikanisták Társaságának tagja volt. 1995 óta a Nemzetközi Madách Társaság alelnöke. 1995 óta a Móricz Zsigmond Társaság vezetőségi tagja. 1995-2005 között, valamint 2007 óta a műfordító szakosztály vezetőségi tagja. 1998 óta a Csokonai Irodalmi és Művészeti Társaság elnökségi tagja. Kötetei: Egyetlen értelem (versek, 1977), Hóhatár (versek, 1982), Kámfor Benedek (gyermekversek, 1986), Wanted (versek, 1992), Emlékvers (1999), Az eltaposott pillanat (válogatott és új versek, 2000), Táguló körök (tanulmánykötet, 2005), Tóth Éva legszebb versei, 2012. 2002-ben József Attila Díjat kapott.

Konrad Sutarski

Konrad Sutarski (Együtt jobb sorozat szerkesztője) Poznańban született 1934-ben. A poznani Műegyetemen a Mezőgazdasági Gépészeti Karon végezte tanulmányait. Ennek befejeztével szakmájában dolgozott, először Lengyelországban (Poznan, Varsó), majd – magyar felesége révén Magyarországra történő költözését követően – Budapesten, egészen 1990-ig. Az ezt követő húsz évben magyarországi lengyel diplomata lett (a budapesti Lengyel Kulturális és Információs Központ igazgatójaként). A Duna Televíziónál, mint szerkesztő, ill. rendező (vendégként az MTV-nél is) tevékenykedett. Lengyel kisebbségi aktivista; háromszor választották meg a Magyarországi Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnökének, jelenleg pedig az általa kezdeményezett Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára igazgatója, valamint a Polonia Węgierska havilap főszerkesztője. Sutarski 1956-ban debütált költőként. A fiatalkori sikerek után pár éves szünet következett a publikációkban. Irodalmi tevékenységét az 1960-as évek végén, már Magyarországon elevenítette fel újból. Sajátos egyéni hangvételére a hetvenes évek közepétől figyeltek fel. Három válogatott verses kötete jelent meg, köztük a Na podwójnej ziemi / Kettős hazában (2005), illetve a Jak blisko / Mily közel (2007). A Magyar Írószövetségnek és a Lengyel Íróegyesületnek egyaránt tagja.2014-ben Bethlen Gábor Díjat kapott.

Szappanos Gábor

Szappanos Gábor (VILÁGBESZÉD rovat szerkesztője) (Budapest, 1962. június 21. –) magyar író, műfordító, szerkesztő, tanár.  Életpályája:  1987-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karának angol-olasz szakán. 1987-től 1994-ig az Európa Könyvkiadó angolszász-skandináv felelős szerkesztője, 1997-től 1999-ig a Nagyvilág folyóirat, 2005-től a PoLíSz rovatvezetője. 1994-től szabadúszó. Angol, svéd, dán, norvég és olasz nyelvből fordít. Számos irodalmi antológia társfordítója vagy társszerzője. Novellái, regényrészletei, recenziói, tanulmányai, útirajzai mintegy harminc lapban, folyóiratban jelentek meg, többek közt a Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Kortárs, a Kalligram, a Tekintet, a Hitel, az Élet és Irodalom, az Életünk, a Magyar Napló, a Könyvvilág, a Nagyvilág, a Köznevelés, Somogy, a Polísz, a Magyar Lettre, a Napút, a NapSziget és Az irodalom visszavág lapjain. Novellisztikája 1998 óta szóbeli érettségi tétel volt több budapesti gimnáziumban. Jelenleg prózaírást és szerkesztést tanít a Hungarovox Oktatási Stúdióban. Művei: Apokrif történetek – Novellák egy hétre (elbeszélések, Hungarovox, Budapest, 1999); Szárazbabódi dekameron (novellák, Hungarovox, Budapest, 2002); Ajándéknapok a túlvilágról (elbeszélések, Kráter, Budapest, 2007); Csőregh Márton válogatott szenvedései (regény, Kráter, Budapest, 2008); A Királynő mélyén (erotikus történelmi kalandregény, Tarandus, Győr, 2011); Boldog Szindbád pokoljárásai (utazóregény, Tarandus, Győr, 2012). Jelentősebb műfordításai Graham Greene: A Kapitány és az ellenség (Európa, 1992); Desmond Morris: Az állati jogok szerződése (Európa, 1995); Richard Pipes: Az orosz forradalom története (Európa, 1997); P. D. James: Eredendő bűn (Európa, 2000); Parkmotívumok ellenfényben (Modern svéd elbeszélések, Nagyvilág, 1999) (válogatta és nagyrészt fordította); Árni Ibsen: Mennyország (dráma, in: Őszi álom) (Európa, 2002); Line Knutzon: Közeleg az idő (dráma, in: Őszi álom) (Európa, 2002). Díjai, elismerései: A Szociális és Családügyi Minisztérium és a Magyar Írószövetség pályázatának nívódíja (2000); A Honvédelmi Minisztérium és az Írószövetség közös millenniumi pályázatán a Honvéd Vezérkar különdíja (2000); A Kráter Műhely Egyesület műfordítói díjának II. helyezése (2004); A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány és a MAKtár Klub pályázatának I. díja irodalom kategóriában (2006); Bólya Péter-díj (2007); A Magyar Napló regénypályázatának I. különdíja (2007); A Tinta-Klub “Város és Függőség” című misztikus novellapályázatának különdíja (2008); A Bárka folyóirat országos irodalmi pályázatának I. díja (2009).

Lukáts János

Lukáts János (MERÍTETT SZAVAK rovat szerkesztője) 1943. szeptember 23-án született Budapesten. 1970-ben az ELTE BTK magyar könyvtár szakán szerez diplomát. 1971-1991-ig a Tömegkommunikációs Kutatóközpont munkatársa, tizennégy évig a könyvtár vezetője. 1981-1983 – a Berlini Humboldt Egyetemen magyar lektorként tanít. 1991-1993-ig a Kopint-Datorg külkereskedelmi vállalt szerkesztőjeként havi folyóiratot készít Németország gazdaságáról. Ez idő alatt tanulmányutat tesz Münchenben, Párizsban és Madridban (illetve a Sevillai Világkiállításon). 1993-1997 – az Országos Idegennyelvű Könyvtár német (és cigány) referense, majd a Nemzetiségi Osztály vezetője. 1999-2003 között a Műsorszolgáltatási Alap (az ORTT részlege) könyvtárát és dokumentációs gyűjteményét vezeti. 2011-ben elnyerte a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Írószövetség pályázatának Miniszteri Különdíját „Ez légyen ostorod” c. regényével. Eddig 8 kötete jelent meg: mesék, drámák, hangjátékok, elbeszélések, kisregények.

Barcsa Dániel

Barcsa Dániel 1951. január 14-én születtem Budapesten, erdélyi szülők gyermekeként. Életem első – meghatározó – éveit Szentendrén töltöttem. Szüleim baráti köréhez olyan jeles képzőművész személyiségek tartoztak, mint például Barcsay Jenő, Balogh László, Deim Pál, Kósza-Sipos László, Pirk János. Képzőművésznek indultam, bölcsész lettem. 1973-ban elvégeztem a Debreceni Tanítóképzőt, 1984-ben az ELTE bölcsészkarát. Voltam múzeumi restaurátor gyakornok Szentendrén, halgyári munkás Sassnitzban, népművelő Nógrádban, könyvtáros a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Jelenleg egy soroksári középiskolában tanítok magyart, történelmet, és művészettörténetet. Első – zsenge − írásaim a debreceni és a nógrádi helyi sajtóban jelentek meg. Bíztattak, de az újságírókkal szembeni akkori elvárásoknak nem tudtam, és nem is akartam megfelelni. Így eltanácsoltak, s nem lett belőlem zsurnaliszta. A rendszerváltozás kezdete óta írok ismét rendszeresen. Tanulmányaim, esszéim, kritikáim, novelláim eddig az Új Időben, a Hitelben, a Kapuban, a Rubiconban és a PoLíSzban jelentek meg. Több mint egy évtizede − szerkesztőként − a Kráter Műhely Egyesület által kiadott PoLíSz munkatársa vagyok, s pont egy esztendeje lettem e folyóirat főszerkesztő-helyettese. Eddig négy kötetem adta ki pomázi a Kráter Műhely Egyesület: Üstökös Demeter (Csíki székely mesék) – 2005; Ördögűzés pendelyben – 2008; Botond – 2009; Lehel Kürtje – 2009. A PoLíSz különlenyomataként jelent meg 2004-ben A székely autonómia kérdései a történelem sodrában című tanulmányom is. Két fontos Kráter kiadvány létrejöttében működtem közre „ötletgazdaként”, szerkesztőként, előszó és jegyzetíróként: az egyik Rugonfalvi Kiss István A nemes székely nemzet képe (2009.), a másik az 1940-ben megjelent Erdély című tanulmánykötet új kiadása (2011.). A Kovács Attila Zoltán Nevető Erdély című anekdotagyűjteményhez – felkérésére – én készítettem el az illusztrációkat. E kötetet, 2006-ban − mint az év egyik legszebb könyvét −, Budai-díjjal jutalmazták. Ugyanez a kiadvány, 2008-ban, Bécsben, Erasmus EuroMedia díjat is kapott.