(I. A javaslat)
Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke
Nick Ferenc alezredes úr részére
1134 Budapest, Gidófalvy u. 29.

    Tisztelt Nick Ferenc Alezredes Úr!
    Tisztelt Bizottság!

    Kusztos Tibor tiszteletes úr munkásságát az utóbbi tíz esztendőbenmódomban állt meg-ismerni. Három területen megható, megrendítő éskiváló munkát végez:
   1. A kilencvenes évek elejétől kiáll érte és ébren tartja a székelység közösségi autonómiájához való jogát.
  2. Bánffyhunyadra kerülése után szórványban is példamutató vallási,kulturális és szociális tervező munkája. (Újságszerkesztés, nemzetiünnepek megszervezése, emlékműállítás, temp-lom-renoválás és mégsorolható a „csak Isten noteszében feljegyzésre méltatott”üdvösség-szolgálati munkák.)
    3. Református lelkészi, szórványszolgálati és egyházkerületi szolgálatok.
Rendkívül nagy jelentőségű volt, hogy 2002 őszén a Szent István KoronaEmlékművet állítottak a templomudvaron, s ehhez méltó ünnepségkeretében avatták föl az erdélyi három nemzet barátsága jegyében.
 A Kráter Műhely Egyesület képviseletében elnökségünkkel egyeztetve, úgylátjuk, hogy a Kárpát-medencei magyarság egyik szerény, de nagyonmegérdemelt „napszámosát” érné a Magyar Kultúra Lovagja kitüntető cím.Ajánljuk és kérjük Kusztos Tibornak eddigi élet-művéért a címodaítélése.

Pomáz, 2004. november 2.
Tisztelettel és üdvözlettel:
Turcsány Péter
Kráter Műhely Egyesület elnöke

(2. Kusztos Tibor lelkipásztor életrajza)

    1946. október 8-án született az erdővidéki Nagybacon községben.Szüleit, akik már nem élnek, nagyon sokat nyomorgatták a TSz-esítésidején. Apját mégsem tudták bekényszeríteni a közösbe, de mindenvagyonukat elvették. 1962-ben édesanyja is csak azért írta alá abelépési nyilatkozatot, hogy fia tovább tanulhasson.
    Az elemiiskola első hat osztályát szülőfalujában végezte, a hetediket és aközépiskolai éveket a sepsiszentgyörgyi – egykori, s ma újbóli –Székely Mikó Kollégiumban. Érdeklődése a néptánc és az irodalomirányába fordult. A néptáncot később betegség miatt nem folytathatta.Az irodalommal továbbra is kapcsolatot tartott. Mivel Balogh Edgárbiztatása ellenére első éves teológus korában úgy döntött, hogytovábbra is ebben az intézetben marad, ahová 1965-ben nyert felvételt,de a közlések lehetőségétől elesett. 1969-ben helyezték ki a Fehérmegyei úttalan, elektromos áram nélküli Nagymedvésre, ahol a lelkésziszolgálat mellett elkezdte a fiatalok kulturális nevelését is.
    Később több éven át önként vállalt szórvány-missziói szolgálatotDél-Erdélyben, egy 120 km-es körzetben. Azokban a helységekben, aholnem volt magyar iskolai oktatás, mint például: VIKTÓRIAVÁROSBAN,ROMÁNÚJFALUBAN, SZENTÁGOTÁN, a katekizáció keretében tanította a magyarABC-ét és a magyar történelmet. Az akkori belügyesek meg gondoskodtak,hogy havonta kapjon egy-egy katonai behívót. Persze nem vitték elkatonának, csak egy kicsit megsétáltatták. A Nagymedgyes közelében lévőBÜRKÖS községben, ahonnan hetente portyázott a különböző helységekbe,évente megszervezte a már akkor 25 éve abbahagyott Húshagyó keddikosaras bált, amelyre idősebbek bevonásával újratanította a helybelinéptáncot, s mellette Benedek Elektől, Tamási Árontól írásokatalkalmazott színpadra, s ő maga is írt rövid lélegzetű darabot, azokatbetanította, s a nagy napon, a húshagyó keddet megelőző szombaton, ahelyi kultúrotthonban bemutatták: délután a gyermekeknek, este afelnőtteknek.
    Ezekre az alkalmakra összegyűltek a környék, s a távoli falvak magyarfiataljai, akik között barátságok, szerelmek szövődtek, majd későbbházasságok köttettek, nem egyszer úgy, hogy felbomlottak a már korábbanlétre jött nyelvileg is vegyes eljegyzések. 1972-ben, amikor hosszasfelkészülés, szorgalmas tanulás után a „Néma Leventét” is bemutatták,saját hívei közül találtak felbérelhető feljelentőt (mint azótasokszor), s a helybeli párttitkár utasítására börtön-fenyegetésselakarták az előadást letiltani. Ennek ellenére az előadást megtartották.Szünetekben és az esti bálon pedig a nagymohai fúvós zenekar játszott.Rövid cikkét és a szereplők fényképeit Sütő András az Új Élet címűlapban leközölte. Talán ennek köszönhetően szabadult meg a beígértbörtöntől. A továbbiakban már nem maradhatott régi helyén. A Kisküküllőmenti Ádámosra, majd Magyarkirályfalvára került választás útján, aholfolytatta hivatását a megváltozott keretek között. Nem közvetlenül,kapcsoltba került Király Károllyal, akinek a „Szabad Európához” küldöttleveleinek a másolatát terjesztette. (Király Károly: Nyílt kártyákkal,31. oldal) Korábban írt verse, a „Fehér falak” névtelenül terjedt a nagyvilágban, sok igazi barátot szerezve, de olyat is, aki átadta a szöveget szekuritáténak.
    1965-ben házasodott össze feleségével, aki harmad éven abba hagyta azorvosi egyetemi tanulmányait, mert semmi esélye nem volt arra, hogymajd tanulmányai befejeztével Erdélybe kapjon kihelyezést. Kétkislányuk született, akiket meggyőződésük szerint az érettségi vizsgaletételéig abban a helységben taníttattak, ahol éppen a szolgálatihelyük volt, az iskolák színvonalától függetlenül, a diáklétszámfenntarthatósága érdekében. Tudva azt, hogy a lelkész példáját sokankövetik.
1978-ban vizsgázott sikeresen, nemzetközi ösztöndíjra, amelyet 3 évmúlva, mint ahogy azt később megtudta, Dr. Esser világhírű németprofesszor közbenjárására vehette igénybe.
    1981-1982-ben három szemeszteren át a münsteri Vilmos CsászárTudományegyetem Teológiai Fakultásán, mint ösztöndíjas vett résztdoktori tanfolyamon, letett néhány vizsgát a különböző diszciplinákból,valamint a filológiai karon „Az 1945 utáni német nyelvű irodalomértelmezése és interpretálása” címen előadás sorozatot hallgatott ésvizsgázott belőle.
    1983-1994 között Kovásznán volt lelkipásztor, ahol a templomok javításamellett, a hatóságok állandó zaklatása mellett, hivatalos engedélynélkül építették fel a jelenlegi parókiális épületre az emeletet, hogymegvédhessék a lebontástól.
  1986-ban Sütő Andrással átnézte a szárazajtai református parókia–1944-ben a Vasgárda által kivégzettekre vonatkozó anyakönyvibejegyzéseit, majd meglátogatták a temetőben lévő sírokat. (SütőAndrás: Heródes napjai, 179. old.)
    1990-ben alapította és holland barátai nyomdáján (amely mai napig is atulajdonukban van) nyomtatta „Az Ige” című gyülekezeti- kulturálislapot.
    1990-1994 között a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperese volt.
A rendszerváltás kezdeti szakaszában még jóhiszemű tagja volt akovásznai városi Ideiglenes Frontnak, majd a Városi Tanácsnak, aKovászna Megyei Ideiglenes Frontnak.
  1990 Karácsonyán egyik alapítója és választmányi tagja volt a kovásznaiRMDSZ szervezetnek, a Kovászna Megyei Választmánynak, elnöke aVallásügyi Bizottságnak, majd tagja az Országos Küldöttek Tanácsának.
  Tagja volt az RMDSZ azon csoportjának, amely tulajdonképpen 1990-től,Király Károly első próbálkozásától, kezdeményezője volt a Székelyfölditerületi autonómiának.
    1994 óta a bánffyhunyadi református gyülekezet lelkipásztorakéntszolgál. Főszerkesztője és nyomdásza a „Kalotaszeg” kulturális közéletihavilapnak. Ez évben szervezte meg rövid idő alatt több mint 1000felnőtt aláírásával támogatott, a valóban keresztyén és demokratikusalapokon működő helyi magyar ügyet felvállaló bánffyhunyadi MagyarPolgári Szövetséget, amelynek tiszteletbeli elnöke. E lelkiismeretiszabadságon alapuló tisztségen kívül mást nem vállalt.
    1994-től semmiféle egyházi, vagy világi tisztséget sem tölt be.
    1990-től immár konferenciákon is résztvevő tagja a Németországi Teológusok Társaságának.
   Az elmúlt években a MTA Jövőkutatási Bizottsága által szervezetttudományos konferenciákon vett részt és tartott előadásokat.

(3. Az előterjesztA Falvak Kultúrűjáért Alapítvány a Magyar Kultúra Lovagja címre történő jelölés elfogadásáról)

Lovagias tettek: (megjegyzések):
    Nagymedvesen a lelkésziszolgálattal együtt kezdte el a fiatalok kulturális nevelését is. Többéven át önként vállalt szórványmisszió szolgálatot Dél-Erdélyben, olyanfalvakban, ahol nem volt magyar tanítás. A ketekizáció keretébentanította a magyar történelmet és a magyar nyelvet. Bekapcsolódott többtelepülés közművelődési életébe. Újra tanított néptáncot, újított felnépi hagyományokat és rendezett színdarabokat. Ő maga is írt darabokat.Zaklatásokkal terhes évek után Bánffyhunyadon szórványban ispéldaértékűen végzi a vallási, a kulturális és a szociális feladatokat.Ezen feladatokon belül áldozatos munkával főszerkesztője és nyomdásza aKalotaszeg című kulturális közéleti havilapnak. A magyar nemzetiünnepek szervezője. 2002. őszén Szent István Korona Emlékműfelállítója, és annak az erdélyi nemzetek barátsága nevében történőfelavatója.

Javaslat: „A magyar kultúra határon túli ápolásáért”.
Budapest, 2004. November 29.
Őszinte tisztelettel:
Nick Ferenc mkl.
Kuratóriumi elnök

(4. Értesítés a falvak Kultúrájáért alapítvány tanácsadó testülete által támogatott döntésről)

    Tisztelt Pályázó!

    A falvak Kultúrájáért Alapítvány nevébenmegköszönöm, hogy felismerték a környezetükben huzamos ideje lovagiasantevékenykedő személyiséget. Közel 150 javaslat – ezen belül mintegí 100érvényes pályázat alapján az alapítvány Kuratóriuma – (20 fő)javaslatára támogatja az Önök jelöltjét. (…)
További információk a www.falvak.ini.hu honlapon.
Budapest, 2004. November 29.
Őszinte tisztelettel:

Kuratóriumi elnök

(5. Kusztos Tibor Magyar Kultúra Lovagja Díj előzetes bejelentése)

A Kráter Műhely Egyesület
Kusztos Tibor Magyar Kultúra Lovagja Díjának
ünnepélyes bejelentését
a Kráter Könyvesházban megrendezésre kerülő
Wass Albert Díjak átadásának idejére tervezi
a Magyar Kultúra Napja alkalmából
2005. Január 19-én 16 órai kezdettel tartott rendezvényen
(Budapest, Rákóczi út 8/a belső udvar).