310 évvel ezelőtt, 1700. november 25-én született Kisküküllő megyében Bonyhán. A magyar nemzet históriájával szorosan összekapcsolódik a Bethlen nemzetség. Ez a családfa ajándékozta meg hazánkat Bethlen Gáborral (1580–1629). Bethlen Sámuel az édesapa Küküllő vármegye főispánja, Marosszék főkapitánya, a nagyenyedi kollégium világi főgondnoka volt,”akinek Isten házához való buzgólkodását mutatják, hogy a keze alatt levő ecclésiáknak sorsok jobbra fordult”. Édesanyja, Borsai Nagy Borbála 1683-ban ment férjhez gróf bethleni Sámuelhez. Házasságukból nyolc gyermek született 24 évig tartó életközösségükből, de csupán öten élték meg a felnőtt kort. Bethlen Kata édesapja 1708. február 7-én Szebenben elhunyt és Keresden helyezik végső nyugalomra. Édesanyja a gyászév letelte után másodszor is házasságot köt báró Hallerkői Haller Istvánnal, Erdély főkormányszékének elnökével, aki 1710-ben elhalt. Bethlen Kata életének fordulópontja 1717-ben következik be, amikor anyai presszióra szeptember 17-én gróf Haller Lászlóval egybekel. A fiatal pár Fehéregyházára költözik. Mivel vegyes házasságról lévén szó a katolikus egyház élén Mártonfi György püspökkel nem akarja azt elismerni. A diputációban lévő gvardiánnak Kata grófnő azt válaszolja: „Ha én igazabbnak ismerném a pápista vallást, úgy nem az én férjemért, sem nem a kegyelmed javallásáért, hanem az igazságnak ismeretéért lennék én pápistává, de ezt sem kegyelmed, sem más el nem éri, hogy én vallásomat elhagyjam”. 1718-ban két fiúgyermeknek Sámuelnek és Pálnak ad életet. 1719. június 1-jén férje elhal, két gyermekkel, és a születendő harmadikkal özvegy lesz. A dühöngő pestisjárvány elől Árokaljára távozik, ahol 1719. szeptember 11-én Borbálának ad életet. („akinek sok bajom közt is igen megörültem”). 1721-ben a kétéves kisfia, Sámuel megbetegszik és meghal. Három és félévi özvegység után újból férjhez megy 1722. májusában Széki Teleki József grófhoz. Férje korosabb nála, de „csendes jó életével” igyekszik Kata életét bearanyozni.
  1723. március 3-án megszületik harmadik gyermeke Zsigmond. Ezt követően borús időszak köszönt be életébe. Elválasztják tőle Pál fiát és Borbála lányát, a gyermekeket gyámság alá helyezik. 1726. februárjában Kata grófnő megbetegszik, meghűlése és hallásromlása sok szenvedést okoz. 1726. április 1-jén újabb fiúgyermeknek, Gábornak ad életet, majd 1730. március 9-én Klára születése boldogítja. Zsigmond fiában nagy örömét leli „aki bölcsességgel és engedelmességgel van felruházva”. Vérhasban a kisfiú megbetegszik és 1731. augusztus 14-én kétheti szenvedés után az örökkévalóságba költözik. A kisfiú betegágyánál arra kéri szüleit, ha meghal „Én felettem prédikációt arról tegyetek: Az Úr Isten az én világosságom, s idvességem, hát kitől féljek? Mert ha szintén egy felől ezer ördög, másfelől tízezer állana is, mégsem félnék, mert engemet az én Jézusom megváltott és én övé vagyok, azért jövel hamar édes Jézusom hozzám”. A kisfiú mielőtt meghal, kezet csókol apjának, anyjának s biztatja őket, hogy együtt lesznek az Istennél. Nemsoká a kis Klára is megbetegedik, majd Gábor. Mindkét gyermek 1731. szeptember 17-én meghal Férjére vízkórság, szárazbetegség terhei nehezednek és 1732. október 30-án visszaadja lelkét Teremtőjének. A grófnő többféle nyavalyában szenved 1735. szeptemberig többek között hideglelés, oldalfájás, mellhártyagyulladás kínozza. Felépülve betegségeiből Szebenbe tér, majd hévízi házába húzódik vissza. 1748.-ban Hévíz községben hozzáfog a református templom építtetéséhez, melyben május 24-én megtarthatják az első istentiszteletet. A lelkipásztori és kántori javadalmazás, a papi és kántori ház, három harang felszereltetése, az úrasztali eszközök költségeit, mind ő fedezi. A fogarasi református templom ügyes-bajos dolgait is lelkén viseli. Jelentős adományokkal segíti annak működését. Alapítványt hoz létre iskolaház építésére, három diák részére ingyenes taníttatást azt kívánva, hogy azok „isteni félelembe, jó erkölcsökbe és minden jóravaló igyekezetekben példásak legyenek”.
  1749 év elején hideglelés és egyéb betegségek miatt három hetet fekvéssel tölt. Olthévízi birtokán júniusban a hideg időjárás, a jégeső mindent elpusztít. Így odaveszett a széna, kukorica, káposzta, babtermése is többek között. Ennek ellenére nem csügged: ”Áldom az én Mennyei Atyámat mindörökké, ki külső, világi javaimnak fogyatásával, lelki javaimat úgy, mint: Istenben való bizodalmamat nevelte, testi erőmnek fogyatásával hitemet erősítette”. Gyakran tesz utazásokat, látogatja birtokait. Érdeklődik a korabeli gyógyítási módszerek és gyógynövények iránt, és tudását a rászorulók istápolására fordítja. Jócselekedetek gyakorlása nélkül nem tud meglenni. Bátyja lányának, Bethlen Juliskának és Bod Katikának ruhát varrat, majd játékokkal kedveskedik Teleki Klárikának és Zsigának. Testvérbátyjának gróf Bethlen Sámuelnek anya nélkül maradt fiát 9 esztendeig tartja, és a nagyenyedi kollégiumban taníttatja. Felebarátai iránt nem merült ki soha a szükségletek biztosításában. Kercesorán üvegcsűrt tartott fenn, olthévízi ingatlanán malmot építtetett, az Olt partjára vendégfogadót készíttetett, lakodalmi kelengyéket szövetett Skófiumos hímzéssel a gazdaságában dolgozó mennyasszonyoknak ajándékul. Háztartási kérdésekben nagyon tájékozott volt. A sáfránygyökér ültetésének idejét ugyanúgy számon tartotta, mint a jácinthagymák kiszedését. Kerti ültetvényében megtalálható volt az akkor még ritkaságszámba menő Articsóka (Cynara scolymus), melynek leveleiből forrázattal oldatot készített epebajok és bőrgyulladások kezelésére. Az Ő útmutatásai szerint történtek a menyasszonyok öltöztetése. Messze földön híres volt hímző műhelye. Az általa alapított műhelyből egyházi célokra készített úrasztala terítők kerültek ki. Könyvtárában 221 író 334 műve volt található. Áldozatkész könyvkiadója volt sok munkának. Minden tevékenysége a magyar nemzeti öntudat fenntartására irányult. Ismerjük 17 befejezett imáját. Az elsőt Sorostélyon írta 1742. augusztus 25-én.
  Imaköltészetének jellegzetessége a humánum és a testvériesség. Első irodalmi művét 1733-ban jelentette meg Debrecenben Bujdosásnak emlékezetköve címen, míg utolsó vallási tárgyú munkája, a Védelmező erős pais 1759.-ben Nagyszebenben látott napvilágot.. Mint életíró is maradandót alkotott. Életírásában – mint a memoárirodalom alapítójaként – a tapasztalatok súlya dominál. Célja Isten dicsőségének öregbítése írásai által. Ismeretesek levelei is, az elsőt 24 éves korában írta, ezt követte még 98 levél, amely hozzájárult életének ismertetéséhez. Bethlen Katát a korszerű leánynevelés egyik korai legnagyobb reformátoraként tartjuk számon. Belefogott a fogarasi református templom újjáépítésébe is, bővítette, új kart csináltatott hozzá. Felbecsülhetetlen érdeme, hogy udvari papja, Bod Péter (1712-1769) tanácsa alapján könyvtárát – melyet élete során nagy gonddal gyűjtött – a nagyenyedi Kollégiumnak ajándékozta. Sajnálatos, hogy ez a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény a szabadságharc idején 1849-ben – a román betöréskor – a tűz martalékává vált. Végrendeleti vallomásai is értékesek, mely szerint a világi javakat Istentől kapott kölcsönnek tekinti, és azokat a közjó gyarapodására áldozza: „Áldott légyen az Úr, kinek kegyelme által e világi életben is főbb célom az Isten dicsőségének keresése, idvességem munkája és az Isten házához való szeretetem”. Árva Bethlen Kata példája vonzó, mert életének nemes tanúságtételével, vallásossága igazával tárta az emberek elé az igazságot, hogy él még a földön a megváltó szeretet. Egészsége karbantartására 1758 nyarán a száldobosi fürdőben tartózkodott. Fizikai ereje mindinkább hanyatlóban van. Betegségei elhatalmasodnak. 1759. május 14-én gyönyörűen megfogalmazott levélben elbúcsúzik rokonaitól 1759. július 29-én délelőtt 11 órakor Fogarason „utolsó pihenéséig fogyhatatlan fohászkodások között” meghal. A fogarasi templomból temetik. Koporsóját a templom bejáratától hat lépésre a torony közelében helyezik végső nyugovóra. Bod Péter búcsúztatja a „Tiszta fényes drága bíbor” című híres beszédével. Háztetőre emlékeztető sírkövén olvasható Bod Péter verse: „Teste e kő alatt Bethlen Katának, Lelke szent kezében vagyon Jézusának, Kiben hitt s kitartott megváltó Urának, Magát alázatos hív szolgálójának”. Bethlen Kata helyét Faludi Ferenc, Apor Péter, Mikes Kelemen mellett jelölhetjük ki.
  Ami megmarad valamennyiünk számára, az az Ő önzetlenségének, jóságának, önfeláldozásának egész életünkre szóló példája és emléke.
 

 Halász Bálint