Új szerzőket ünnepelt a Kráter

Kráter könyvek a fiatal és még fiatalabb generációnakA Kiadó a Könyvhéten tíz új kötetet, ezzel együtt négy szerzőt és egy grafikust mutatott be az olvasóközönségnek. A 80 éves múltra visszatekintő rendezvény után egy nappal irodalmi kerekasztal-beszélgetést tartottak a szerzőknek és barátaiknak. Az est moderátora, Kovács Attila Zoltán főszerkesztő Tormay Cécile könyvéről elmondta: az 1926-os kiadás óta ez az első megjelentetés. Teret kellett adni ennek a könyvnek, hiszen sokan még ma sem ismerik, és Szent Ferenc példájára ma nagy szükség van. Életszentsége ma is útmutató, ráadásul a Tormay-recepció is elfelejtette a kiváló fordítást. A kötet az eredeti Napkelet Könyvtára kiadás szöveghű változata.
Rugonfalvi Kiss István elfeledett történész, akinek nevét a kommunizmus szinte teljesen eltörölte, művei indexre kerültek, a történészt pedig koncepciós perben börtönre ítélte a ’45-ben felálló új rezsim. A nemes székely nemzet képe c. könyvét Barcsa Dániel író mutatta be, aki kiemelte: az életmű legfontosabb kötete több évtizedes gyűjtőmunka eredménye, mely Szekfű műveivel vetekszik, sőt történelemszemléletében jócskán túl is mutat a történész kolléga könyvein. Míg Szekfű  1945 után megalkudott, Rugonfalvinak a börtön és kitelepítés jutott 1957-es haláláig. Műve máig kánonikusnak mondható, nincs történész, Erdély-kutató, aki ne hivatkozna rá ma is a téma kapcsán.
Az Amerikából hazatelepült színésznő, Óvári Óss Enikő elmondta, 2006-ban kezdte el írni a Zárszámadás című könyvet, amikor megfogalmazódott benne a hazatelepülés gondolata. A szerző életregénye őszinte vallomás szerelmekről, szerepekről és szenvedésről, miközben emblematikus közép-európai művészsors is egyben.
Kisida Erzsébet emlékeiből, édesanyja elbeszélései alapján kezdte összerakni regényét, a Felvidéki harangszót, amely ma már egy letűnt világ emlékezete. A könyv nemcsak rendkívül színvonalas irodalmi mű, hanem egy pontos szociográfia is a felvidéki magyarok életéről, két emberöltő hiteles-hű krónikája, aminek nyelvi síkja a magyar századvégben rejlik. Elbeszélésmódja a tárca sajátja, ami ma már szinte kihalt prózaváltozat.
Tomcsányi Pál tudós-akadémikus is bemutatkozott, és megtudhattuk, hogy az 50-es években íródott költői életműve ez idáig az asztalfiókban rejtőzött. A költő háláját fejezte ki barátainak és a Kiadónak, hogy bátorították és segítették a versek kiadásában.
Siklós László drámái sorsfordító időkben, háborúk és forradalmak közt születtek, és előadásukat mind a mai napig nem vállalta egyetlen rendező sem. A Kráter most irodalomtörténeti igazságot szolgáltat, amikor kiadja Siklós László elfeledett drámáit A járvány c. kötetbe szerkesztve.
Turcsány Péter, a kiadó elnöke az est zárásaként elmondta: az irodalomtörténet nagy tanulsága, hogy a kanonizációs folyamat soha nem lineáris. Mindazok, akik eddig fent voltak, valószínűleg a mélybe jutnak, és az igazán tehetséges írók, még ha eddig nem is kaptak teret – és itt több ilyen szerző is van –, egyszer elő kell, hogy kerüljenek. Vannak olyanok, akik eddig a fiókban őrizgették műveiket, vagy eddig meg sem írhatták. Nem véletlen azonban, hogy az itt felsorakoztatott kötetek most kerülnek napirendre. Most kell feltárni e művek igazságtartalmait.  Most fog átíródni a kánon és a kultúra. Ennek a korszakát készíti elő a Kráter.

(Kráter Press)

A rendezvény képei megtekinthetők itt.

Minden vélemény számít!