Pedig nemzetünk újjászületésének keresztlevelét írták meg politikusaink e napokban. De korszakunk Heródesei ismét és ismét csak az áldozatokra volnának éhesek Európa- és világszerte? Nem hinném.
Úgy látom, a Góliát és Dávid esete ismétlődik meg történelmünkben. Elő hát azzal a parittyával, kedves ótestamentumi pásztorfiú! A gőgös, diktátumokkal szembejövő Góliát behemót teste jelenik meg az IMF-bankárok és a zöldre átfestett bal-liberális EU-tisztviselők arrogáns üzengetései mögött…
Lesz-e kommunikációs nehéztüzérségünk most megvívandó küzdelmünkben, függetlenségi harcunkban? – teszi fel a kérdést nemcsak a híráradat hullámaiban tanácstalanul kapálódzó magyar állampolgár, de külügyminiszterünk, sőt EU-képviselőink többsége is.
Lesz-e elég önbizalmunk és tetterőnk a saját cselekvési terünkben, itt, az egyre rosszabbodó kedvű magán- és közösségi köreinkben, az újra szabályozott állami élet követelményei közepette? Mert barátaim, polgártársaim, nemzettársaim, most mégis újjászületett, jogilag is, ez a 47 évig katonailag és politikailag megszállt nemzet, ez az évezredes alkotmányos jogaitól fél évszázadnál is hosszabb időre megfosztott ország!
A elmúlt karácsony nekünk bíztató napokkal zárult. Örömhírrel. Pomáz városa 110 millió forint külön támogatást nyert az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került városi települések módosított pályázatán. Köszönet érte a KIM önkormányzatokért felelős államtitkárságának. Az összeg nagy részét hitelfelvételeink törlesztésére, közalkalmazotti fizetések biztosítására, illetve közüzemi számlák rendezésére fordíthatjuk, sőt fordítottuk máris. Félre tehetünk ebből a pénzből a Hősök tere közlekedési csomópontjának önrészére is.
Idei, változatlanul szűk derékszíjra fogott költségvetésünk tervezésében nagy segítség ez, s némileg példázza is az állami gondoskodás elszántságát jövőnk alakításában.Erőt ad nekünk képviselőknek és erőt ad köztisztviselői karunknak is ez a régóta szomjazott elismerés, mert hiszen minden segítség a végzett munkát illető méltányossági oklevél is egyben.

Most nem a panaszlásnak, nem a megbénító szorongásnak van itt az ideje. Nem jöhet más ebben az évben, mint az előző évek megszorító intézkedései és bizonytalan tervezgetései után – a megvalósítás, a helytállás hétköznapjai!Kemény hétköznapok, de olyanok, amelyekben meg kell tanulnunk élni az új törvények adta jogainkkal. A helyi közigazgatástól az oktatásig, a hazai nemzetiségek kiemelt jogainak biztosításától a nemzetközi kommunikációs stratégiák kialakításáig.
Törvényhozóink radikalizmusára éppen azért volt szükség, mert a magyar nemzet mindenkori megmaradása, jövője a tét. Új alapjogaink és új sarkalatos törvényeink a gyermekvállalás megbecsülésétől, a bankvilág kamatlábainak megfékezéséig, a közoktatás színvonalának és üzemeltetésének állami feladatként való elismeréséig, a történelmi egyházak jelentőségükkel arányos támogatásának biztosításáig, a civilvilág újfajta Kárpát-medencei együttműködéséig számos áldásos kezdeményezést fogalmaztak meg az Országházban és foganatosítottak a jog nyelvén.
Immár a mi dolgunk továbbra is bízni, küzdeni és bizonyítani e nagyszerű Pannon térség életrevalóságát. Együtt kell akarnunk és megcselekednünk, hogy Jézus Krisztus születése után a 2012. esztendő, nekünk magyaroknak legalább, a Helytállás Éve legyen.Turcsány Péter (egy pomázi képviselő)