Egy hozzászólás a(z) “GYERE EL: Február 20. Térszínház – In memoriam Turcsány Péter” bejegyzéshez

1. Kedves Ágnes!
   Küldöm alábbiakat barátsággal és szeretettel:
   Levelezésem/telefonjaim Turcsány Péterrel a kötetemről
   (Életem első könyvéhez írta élete utolsó előszavát.)

   2015. szeptember 29.
   Turcsány Péter délután 14 órakor váratlanul tüdőembóliában meghalt.

   2015. szeptember 27.
   Minden rendben. Várom a kötetet! Üdv:
   Péter
   Az iPhone-omról küldve

   2015. szeptember 26.
   Kedves Péter!
   Megkaptam az elő/utószavadat.
   Nagyon szépen köszönöm. Megtisztelő ahogy bevezeted szövegeimet, meg ahogy helyemet próbálod kijelölni e számomra új világban, ahogy láthatóvá segíted tenni a KSzZ szigetecskét. (Na, ez aztán a körülírás.)
   Végül is pontosítani igyekeztem a szövegedben. Mindenféle külön magyarázat helyett küldöm, azt, ahogy azt elküldöm Csíki Andrásnak, Debrecenbe.
   Maradok barátsággal:
   Kiss Székely Zoli

   ERDÉLY HAMLETJE

   „Szítom
   tüzét, és ébred főnixként a dal”
   (Versárnyék)

   Kiss Székely Zoltán költeményei keletkezésük pillanatában letisztult óborként lepik meg olvasóit. Érezzük bennük az elődök versszüretének zamatát, ízét: Reményik Sándorét, Áprily Lajosét. Utóbbihoz családi emlékek is kapcsolják a Marosvásárhelyről Budapestre elszármazott, áttelepedett kortárs költőt. Nagyapja a nagyenyedi Tanítóképző önképzőköri diákelnöke volt, amikor először hozott Ady kötetet az enyedi Kollégiumba az irisórai és visegrádi csöndek máig érvényes „hangú” megszólaltatója.
   KSzZ a vállalt rokonsors miatt is egy nagyszerű emlékvers ciklust szán elődjének. Kötetének ebben a ciklusábanban is túllép a hozzá legközelebb álló elégikus műfaj formáin. Hiába emlékező és emlékeztető hang ez, KSzZ a jelen érzéseinek és állapotainak kifejezője in memoriam-szerű verseiben is. Mintha még a gyakorta használt jambusi-szonettes verselés is múltidéző jelenfaggatásként kerülne felszolgálásra ebben a költészetben.
   No és ne kerteljünk: verseinek elrugaszkodási területe: a marosvásárhelyi gyermekkor: „az én szívem márcsak ezé a tájé” – írja, és mi, olvasói, megsokszorozva tapasztaljuk megállapítása érvényességét. Szánkban édesen morzsolgatjuk verseinek vissza-visszatérő tájszavait: Somostető, Ebhát, Remeteszeg, Istenszéke, Hétfák, Nyárád, Poklos patak, Kincses-dombok…

   „sorsvállaló bizonyosság:
   hogy, bár mécshez szoktunk, de láng
   kell ide. És, népem, hozzád
   köt a fáklyavivők sora.”
   (Ez a föld)

   Jól hallom: „ fáklyavivők”, de ez az önkéntelen vallomás Berde Mária: Szentségvivők című, a Trianoni utáni talpra állást felidéző marosvásárhelyi kulcsregény heroizmusát juttatja eszünkbe.

   „Nem akarok több emléket, csak teher az emlék –
   az emlékező halállal rokon, és végtelen az
   élet.”
   (Szovátai emlékszilánkok, 1980)

   “Nem érzem a hazatérés csalódásait, s a nosztalgia sem
   hazám. csak tompa fájdalomnak bokra. Hajadban
   a régvolt golgotavirág, arcodon árnyékok ráncosodó
   sora.”
   (Az édes domb margarétái)

   A jelen, a mindig jelenlét, a távolból is otthon-gondolat szeizmográfja a költő szava, a jelené, ami keletkezésében a múlthoz tapad, sőt távlataiban is a múltat helyezi elénk éppúgy, mint saját élete középpontjába, mert nem múlhat el, ami egyszer virágzás volt bennünk, ami egyszer egy kistáj, egy haza hívó szava volt és marad a költőben. Együtt, vele mondhatjuk mi, olvasói is:

   “Megérkeztem megint. Itthon vagyok
   ebben a kifosztott tájban.”
   (A Székely körvasúton 2014-ben)

   Ha az imént az elégia-műfajt kellett költői múltunk fenomenológiai lomtárába helyeznünk, akkor KSzZ verseinek olvasásakor a DRÁMA-LÉTET kell fenomenológiai jelenlétünk örök cselekményévé tennünk.

   “Izinkje vagyok e tájnak:
   élő szintézis és fanyar
   rádöbbenés hajnalának
   gyümölcse.”
   (Ez a föld)

   Erdély Hamletje ő a huszonegyedik század nyitányán.

   Őszintesége lefegyverző:

   „Sebzett lelkű ember imája ez”

   “Kezdet és vég ölelkezik így”
   (Álom a kert alatt)

   „Sorsom a megmaradás, nem tűnök el.”
   (Címerem)

   Írja vallomásosan, írja többértelműen a költő.

   Egyik leginkább jövőbe, jövőnkbe mutató versével zárom beharangozó írásomat, a címe ugyan: Nekrológ egy gyöngyhalászról, de én inkább jövőnkhöz kacsintó költőmosolyt pillantok meg a karcsútestű költemény sorai mögött:

   „Vérgyöngyöt köpött
   s kereste tovább
   a tenger kagylómosolyát.”

   Turcsány Péter, 2015 szeptember 20.

   2015. szeptember 21.
   Délben beszélgettünk. Ekkor hallottam utoljára.

   Kedves Zoli!
   Erdély Hamletje c. utószavamat küldöm!!!
   Remélem, időben.
   Öleléssel:
   Péter

   ERDÉLY HAMLETJE

   „Szítom
   tüzét, és ébred főnixként a dal”
   /Versárnyék

   Kiss Székely Zoltán költeményei keletkezésük pillanatában letisztult óborként lepik meg olvasóit. Érezzük bennük az elődök versszüretének zamatát, ízét: Reményik Sándorét, Áprily Lajosét. Utóbbihoz családi emlékek is kapcsolják a Marosvásárhelyről Budapestre elszármazott, áttelepedett kortárs költőt. Nagyapja tanártársa volt az irisórai és visegrádi csöndek máig érvényes „hangú” megszólaltatójának.
   Kiss Zoltán a vállalt rokonsors miatt is egy nagyszerű emlékvers ciklust szán elődjének. Kötetének ebben a ciklusában is túllép a hozzá legközelebb álló elégikus műfaj formáin. Hiába emlékező és emlékeztető hang ez, Kiss Zoltán a jelen érzéseinek és állapotainak kifejezője in memoriam-szerű verseiben is. Mintha még a gyakorta használt jambusi-szonettes verselés is múltidéző jelenfaggatásként kerülne felszolgálásra ebben a költészetben.
   No és ne kerteljünk: verseinek elrugaszkodási területe: a marosvásárhelyi, a Nyárád-menti gyermekkor: „az én szívem márcsak ezé a tájé” – írja, és mi, olvasói, megsokszorozva tapasztaljuk megállapítása érvényességét. Szánkban édesen morzsolgatjuk verseinek vissza-visszatérő tájszavait: Somostető, Ebhát, Remeteszeg, Poklos patak, Kincses-dombok…

   „sorsvállaló bizonyosság:
   hogy, bár mécshez szoktunk, de láng
   kell ide. Én, népem, hozzád
   köt a fáklyavivők sora.”
   /Ez a föld

   Jól hallom: „ fáklyavivők”, de ez az önkéntelen vallomás Berde Mária: Szentségvivők című, a Trianoni utáni talpra állást felidéző marosvásárhelyi kulcsregény heroizmusát juttatja eszünkbe.

   „Nem akarok több emléket, csak teher az emlék –
   az emlékező halállal rokon, és végtelen az
   élet.”
   /Szovátai emlékszilánkok 1980

   “Nem érzem a hazatérés csalódásait, s a nosztalgia sem
   hazám. csak tompa fájdalomnak bokra. Hajadban
   a régvolt golgotavirág, arcodon árnyékok ráncosodó
   sora.”
   /Az édes domb margarétái

   A jelen, a mindig jelenlét, a távolból is otthon-gondolat szeizmográfja a költő szava, a jelené, ami keletkezésében a múlthoz tapad, sőt távlataiban is a múltat helyezi elénk éppúgy, mint saját élete középpontjába, mert nem múlhat el, ami egyszer virágzás volt bennünk, ami egyszer egy kistáj, egy haza hívó szava volt és marad a költőben. Együtt, vele mondhatjuk mi, olvasói is:

   “Megérkeztem megint. Itthon vagyok
   ebben a kifosztott tájban.”
   /A Székely körvasúton 2014-ben

   Ha az imént az elégia-műfajt kellett költői múltunk fenomenológiai lomtárába helyeznünk, akkor Kiss Székely verseinek olvasásakor a DRÁMA-LÉTET kell fenomenológiai jelenlétünk örök cselekményévé tennünk.

   “Izinkje vagyok e tájnak:
   élő szintézis és fanyar
   rádöbbenés hajnalának
   gyümölcse.”
   /Ez a föld

   Erdély Hamletje ő a huszonegyedik század nyitányán.
   Őszintesége lefegyverző:

   „Sebzett lelkű ember imája ez”

   “Kezdet és vég ölelkezik így”
   /Álom a kert alatt

   „Sorsom a megmaradás, nem tűnök el.”
   /Címerem

   Írja vallomásosan, írja többértelműen a költő.
   Egyik leginkább jövőbe, jövőnkbe mutató versével zárom beharangozó írásomat, a címe ugyan: Nekrológ a gyöngyhalászról, de én inkább jövőnkhöz kacsintó költőmosolyt pillantok meg a karcsútestű költemény sorai mögött:

   „Vérgyöngyöt köpött
   s kereste tovább
   a tenger kagylómosolyát.”

   Turcsány Péter, 2015 szeptember 20.

   2015. szeptember 21. Röviden beszélgettünk. Mondta, hogy átküldi az előszót. Mikor jeleztem, hogy éppen Erdélyben vagyok, azzal fejezte be, hogy akkor majd otthon beszélgetünk.

   2015. szeptember 20. Péter hívott, éppen Bálványosfürdőn voltunk.

   2015. szeptember 15.
   Köszönöm, megkaptam.
   Péter
   Az iPhone-omról küldve

   2015. szeptember 15.
   Kedves Péter!
   Küldöm a kötet nyersanyagát.
   Maradok barátsággal:
   Kiss Székely Zoli

   2015. szeptember 14.
   Kedves Zoli!
   Kérlek, ismét küldd el a kötetedet, mert a levélcsatolmányban maradt a múltkor!
   Várom!
   Péter

   2015. szeptember 13.
   Kedves Péter!
   Végre olvasható a Salvatore! a honlapon. És örülök, és gratulálok.
   És szeretnivalóan jó ez a vers. És aktuális.
   Aztán olvastam az előadásodról. Wass Albert ma aktuálisabb mint valaha.
   Olvastam a két küldött versedet is. Köszönöm, hogy megtiszteltél engem is vele.
   S lenne egy kérésem is. Aktuálissá vált a kötetem összeállítása, kérlek, ha kész az előszavad-értékelésed, küldjed, hogy továbbküldhessem Csíki Andrásnak Debrecenbe.
   Maradok barátsággal:
   Kiss Székely Zoli
   Ui.1. Gáspár Sanyitól nem kaptam semmiféle visszajelzést.
   Ui. 2. Nagyapám életírását összeraktam-forma, ezzel foglalkozom hetek óta. De még az utalások nincsenek teljesen készen, a képanyagot pedig újra kell képmásolnom/fényképeznem, mert nem elég tiszták a régi szkennelt képek. (Be szép lenne, ha mindenki csak képmásolást mondana a szkennelés helyett.) Ha meglesz, küldöm.
   Ui. 3. Beindult az iskola, s megint iga alatt a nyakam. Elsődleges a tanítás, pontosabban az akörüli adminisztráció sárkányával küzdök. Visszaminősültem alkalmivá… Persze ez saját dönt(öget)ésem. Szóval ögetek…
   Ui. 4. Pepita a lelkem, ugyanis a Lövei Sándor kötetét (ha volt időnk), amit te adtál ide nekem, elolvastam ugyan, s jegyzeteltem is, de kritikáját – gondolataimat a kötetről -, ami szerintem egészen jó (szóval nekem tetszik), még nem írtam meg. De igyekszem pótolni a hiányt.

   2015. augusztus 6.
   MEGJELENT A POLÍSZ ONLINE 2015. AUGUSZTUSI SZÁMA
   Hozta három versemet is, azok közül melyeket a kötetből kért tőlem Péter a lapszámba.

   2015. augusztus 6.
   Kedves Péter!
   Szeptember közepéig bizton ráér.
   Maradok barátsággal:
   Kiss Székely Zoli
   Ui. Kíváncsi vagyok Gáspár Sanyi véleményére is.

   2015. augusztus 5.
   Péter felhívott, fél órára rá visszahívtam. Huncut titkolózás volt a hangjában. Azt mondta, hogy átadja a telefont valakinek. Felismerem-e? Egyből felismertem Gáspár Sanyi hangját. Mint kiderült éppen együtt nyaraltak a Tiszánál.

   2015. augusztus 5.
   Kedves Péter!
   Küldöm a bemutatkozásommal együtt a kötet anyagát. Kérlek, mondj véleményt a bemutatkozó sorokról is.
   Maradok barátsággal:
   Kiss Székely Zoli

   2015. augusztus 4.
   Kérlek, küldd el a készülő kötete egy filében!
   Ölellek
   Péter
   Köszönöm, megkaptam.

   2015. július 22.
   Kedves Zoli!
   Elfogadom fenntartásaid a Fáklyavivő motívummal kapcsolatban.
   Tömören jó lehetne az Anyanyelvem keresztje – sok mindenre utal! Ez tetszene ezek közül legjobban. /a kereszt amúgy is “teher” is “megváltás” is…
   Nagyapa életírását szívesen várom, aztán meglátjuk, írj hozzá bevezetést is!
   A köteted így jó, ahogy megszerkesztetted.
   Baráti üdv:
   Péter
   2015. július 22.
   Kedves Péter!
   Eldöntetlen kérdés még a kötet címe, kérlek, mondj véleményt erről.
   Íme, mire gondoltam még (hozzáfűzök némi kommentárt is):
   1. És hozzád köt a fáklyavivők sora – túlságosan előtérbe helyezi a hozzáállásomat. Ön(meg)mutogató.
   2. Terhem lett anyanyelvem keresztje – talán ez a legkifejezőbb (?)
   3. Mit hűségem száz év óta megles – megint csak hivalkodónak tűnik (?)
   4. Lucfenyő-sorsom élném. Itt vagyok. – fura cím, annyi biztos, de a vershez és egyáltalán a szépirodalomhoz való hozzáállásom leghűségesebb lenyomata.
   Az sem biztos, hogy ennyi szöveg belefér-e a kötetbe. Hiszen ez 80 szöveg, s csak ötvenet kért ek. Csak reményem van rá, hogy mégis elfér. Ezt most egységesnek érzem. Ha pedig nem, akkor szinte újabb kötetnyi anyagom van várólistán.
   Csatolom azt az állományt is, ami a verseket ciklusba szedetten mind tartalmazza. Ha gondolod, írjál róla, te mit vennél ki belőle.
   Más:
   Próbálok utánanézni Lövei Sándornak. A kötetét adtad ide, hogy írnék gondolatokat róla. Mindenképpen van mondanivalóm róla, mármint a kötetről. Szerintem figyelemreméltó szövegek.
   Más:
   Megpendítettem nagyapám életírását. Összeszedem magam, s elküldöm az egész anyagot. Sok képpel együtt. Szerintem ilyen jellegű életírás (1893-1973), ennyi történéssel – egy felekezeti kántortanító tolla alól – nem jelent még meg, nem volt még a magyar irodalom táján. Valamikor a ’70-es években marosvásárhelyi színi egyetem színpada tervezte a szöveg színpadra állítását, aztán nem lett belőle semmi.
   Más:
   Nizzában voltam a nyár elején nyelvtanfolyamon, s hoztam egy nizzai zenész-költő kis kötetét fordítás végett. Ha meglesznek a fordítások, küldenék belőlük.
   A helyzet az, hogy a legtöbb dolgot csak bizonyos idő után reagálok le – be csúnya, de pontos, megfogalmazás. Így aztán nekem mindig idő kell a válaszadásra.
   Maradok barátsággal:
   Kiss Székely Zoli

   2015. július 17.
   Köszönöm, megkaptam.
   (Péter)

   2015. július 17.
   Kedves Péter!
   Küldöm drótpostán csatolva is azt az öt-hat verset, amit kértél a PoLíSz-ba.
   Maradok barátsággal:
   Kiss Székely Zoli

   2015. július 17.
   A PoLíSz nyílt szerkesztőségi ülése előtt hosszan beszélgettünk Péterrel. Mellékelem a honlapon megjelent hírt.
   Akkor ajánlotta kötetcímnek a Hozzád köt a fáklyavivők sora sort egyik versemből..

   2015. július 15.
   Kedves Péter!
   Köszönöm szépen a bátorítást.
   Gyakorlatilag most bármikor elérhető vagyok, illetve ha telefonálsz, akkor bármikor megbeszélhetünk egy találkozást.
   Jómagam ma délelőtt megpróbálok telefonálni neked.
   Telefonszámom: +36-20-288-1927
   Maradok barátsággal:
   Kiss Székely Zoli
   Ui. Jelzett hibákat kijavítottam, illetve a Miután szonett végén a kilógó Ezután-t hagynám. Így ugyan nem szonett…

   2015. július 15.
   Kedves Zoli!!
   A kötetedet elolvastam. Nagy örömöt okozott: szépsége, ereje, hitele, következetessége, fáradhatatlan megkettőződése!
   Már jegyzetelek az Előszóhoz. Fog az menni, mert van MIRŐL szólni.
   Még kb. 7-8 napot itthon leszek. Tudnánk-e találkozni, pár szót szólni, mi előtt véglegesre faragnám az Útravalódat?
   Mi a telefonszámod?
   Enyém: 06-30-689-6680
   erre az email címre írj: turcsany@krater.hu
   Baráti öleléssel
   Péter

   2015. július 1.
   Kedves Péter!
   Köszönöm, hogy – a jelek szerint – elvállaltad a kötetes elindításom.
   Küldöm az életrajzot. Nyilván sok számodra, illetve az alkalom számára, nem fontos esemény is van benne. De talán ebből lehet szemezgetni.
   Maradok barátsággal:
   Zoltán

   2015. június 30.
   Kedves Zoltán!
   Kérlek küldj egy bővebb életrajzi dokumentumot!
   Péter
   2015. június 27.
   Kedves Péter!
   Arra kérlek, hogy tisztelj meg vele, hogy előszót írnál első verseskötetemhez.
   A körülmények a következők:
   Csíki András barátomtól kaptam két hete ezt a levelet:
   Szerbusz!
   Az EJKE 2015. évi egyik pályázatában a következő tétel szerepelt:
   A 2012. évi Erdély című egyesületi verspályázat győztesének, Kiss Székely Zoltánnak verses kötet megjelentetése, EJKE kiadásban (100 példány, 80 oldal, fekete-fehér: 185.000.-Ft)
   Amennyiben te is szeretnéd a kötetet kérlek, hogy állíts össze egy kb. 50 verset tartalmazó word dokumentumot. Jó lenne kb. 10 grafika/kép is és egy bemutatkozás. A könyvet az EJKE adná ki.
   Kérünk árajánlatot:
   http://konyvmuhely.hu/konyvkiadas
   Terveim szerint a példányok felét átadnánk neked, a másik felét az EJKE értékesítené – vagy valami hasonló, ami Neked is tetszik.
   András

   Kedves András!
   Majd fél nap kellett nekem, hogy feldolgozzam a hírt.
   Kezdem először is a köszönettel. Köszönöm, hogy gondját viselted ennek az elképzelésnek.
   Aztán sorjáznak a kérdések.
   Elő is vezetem jószerint a következőképpen.
   Mikorra kell összeállnia az anyagnak?
   S hozzá a 10 grafikának/fényképnek?
   Azaz mennyi időt kapok rá?
   Egy-két hét? Egy hónap?
   Az ötven példány számomra megfelelő lenne.
   A kötet borítóját is magam tervezhetem – illetve annak grafikáját?
   Ez hogyan történne?
   Nekem mi más teendőm van a szöveg illetve a képanyag összerendezésén kívül?
   Válaszodat várva, maradok barátsággal:
   Kiss Sz. Zoltán

   Kedves Zoltán!
   Mikorra kell összeállnia az anyagnak?
   Időnk van, de szerintem ne húzzuk nagyon sokáig így legyen augusztus 15.
   S hozzá a 10 grafikának/fényképnek?
   A versválogatással együtt.
   Az ötven példány számomra megfelelő lenne.
   Először a kész anyag (kézirat) birtokában kérek árajánlatot és meglátjuk, hogy a rendelkezésre álló költségkeretből hány példányt tudnak legyártani.
   A kötet borítóját is magam tervezhetem – illetve annak grafikáját?
   Igen. Ehhez kell az ún. COREL grafikai program. Amikor oda jutunk akkor segítek benne, nem nehéz megalkotni, ha van elképzelés.
   Nekem mi más teendőm van a szöveg illetve a képanyag összerendezésén kívül?
   Jó lenne egy előszót íratni valakivel!
   Nos éppen erre kérnélek téged.
   Mellékelem azt a versanyagot, amit úgy gondolom még egyszer átrostálok, ha kell, hogy körülbelül 50 szöveg maradjon. Arra kérlek, hogy ilyen szempontból is nézd át a verseket, amelyeket 9 fejezetecskébe tuszkoltam. Mellékelem levelemhez.
   Ágnes mondta amikor voltunk a kollégámmal nálatok a szokásos évvégi könyvvásárlás ürügyén, hogy talán most inkább lenne időd rá, így hát lóhalálában állítottam össze ezt az anyagot.
   Várva válaszodat, maradok barátsággal:
   Kiss Székely Zoltán

   Budapest, 2016 február 20.

   A hitelesség kedvéért:
   Kiss Székely Zoltán

   Válasz