Az újabb szobor-ügy nem sokkal azután bontakozott ki, hogy a budapesti önkormányzat elutasította a tragikus sorsú miniszterelnöknek, Teleki Pálnak emléket állító szobor emelését.
A 20. század történelmével foglalkozó szakértői csoport létrehozására kérte a főpolgármestert szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága, hogy Wass Albert író mellszobrának közterületi felállításáról a históriai tények feltárása után dönthessen. Az MSZP-SZDSZ képviselők támogatták Schiffer János főpolgármester-helyettes erre vonatkozó helyszíni kiosztású előterjesztését. Az ellenzék a javaslatot elutasította, és a szobor azonnali felállítását javasolta, ezt viszont a koalíció vetette el.
Schiffer János előterjesztése szerint az író tisztelői a mellszobrot az I. kerületben, a Vérmezőn szeretnék elhelyezni. A Budapest Galéria Andrássy Kurta János szobrászművész agyagtervét megvalósításra alkalmasnak tartotta. Az emlékállítást levélben támogatta az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, s egyetértett ezzel az I. kerületi önkormányzat.
A főpolgármester-helyettes előterjesztésében rögzíti, hogy a III. birodalom első és másodosztályú Vaskeresztjével kitüntetett Wass Albertet 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélte a kolozsvári népbíróság. A főpolgármester-helyettes elképzelhetőnek nevezte, hogy a szobor felállítása veszélyezteti a Romániával már kialakulni látszó konszenzust az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban.
A vitában egyedüli koalíciós képviselőként hozzászóló Moskovits Péter is Wass Albert megismerhető, ellentmondásos életrajzi információira és a német birodalmi kitüntetéseire 1lbj hivatkozva javasolta, hogy a bizottság döntését csak a különböző irányultságú szakértők tárgyilagos vizsgálata után hozzák meg.
Az ellenzékiek párhuzamot vontak a nemrég lezajlott Teleki-szoborállítási politikai vitával. Marsi Péter Pál (MIÉP) megkérdőjelezte a népbíróság ítéletének jogszerűségét, helyességét, és méltatta az amerikai állampolgárként elhunyt író munkásságát. Nem tartotta kirekesztőnek műveit, amelyek szerinte a magyarországi könyvesboltok forgalmának felét teszik ki. Hont András (Fidesz) közölte, szerinte nincs kizáró ok, emberiség elleni bűntett az író életében. Mind mondta: ezért „a liberális vérebek egyszer mutathatnának már megbocsátást ebben az életben" 2. lbj, s engedélyezhetnék a magánszemélyek pénzéből megvalósuló szoborállítást. Az ellenzékiek nem értettek egyet az igazságügy-miniszter és a külügyi tárca politikai államtitkára írásban csatolt azon véleményével, hogy a szoborállítás komoly politikai megfontolást igényel, mivel messzemenően érintheti a magyar-román kapcsolatokat.

___
1. lábjegyzet: Wass Albert vaskeresztjeit 1943.ban a végső orosz előretörés idején az Ukrán fronton szerezte. Zászlóalja a 2. Magyar hadsereg VIII. hadtestének kötelékében a biztosítási területek harcvonalba kerülésével a legsúlyosabb harcok részese lett. Wass Albert valóban hősiesen vette ki részét a harcokból, elsősorban magyar hadseregtársainak életét mentette és a magyar hátországot védelmezte a bolsevik előretöréssel szemben, maga is megsebesült, kórházba szállították, majd visszavonták a hátországba. (Wass Albert Vállakozáson, elolvasását honlapunk Wass Albert / Ízelítő című részében, a szerk.)

2. lábjegyzet: Semmiféle megbocsátó magatartásra nincs szükség, ehelyett igazságfeltáró munkát követelünk, s a nevetséges és bizonyítatlan állítások azonnali mellőzését. Wass Albert szobrának felállítása esetében az ártatlanság vélelmének kívánunk érvényt szerezni! (A honlap szerkesztője, Turcsány Péter)