A híres olasz költő Salvatore Quasimodo 1961-ben járt Balatonfüreden, a Tagore sétányon gyógyulásának emlékére emlékfát ültetett és versben fogalmazta meg a balatoni tájhoz, a városhoz fűződő érzéseit.
A Nobel-díjas olasz költő tiszteletére rendezik meg 1992 óta évről évre a Quasimodo Nemzetközi Költőversenyt és Költőtalálkozót, amely mind a magyar, mind az olasz kulturális élet kiemelkedő eseménye. A költőversenyre több száz magyar és külföldi pályázat érkezik minden évben, amelyek közül zsűri választja ki a legjobbakat. Az emlék-, valamint a különdíjas verset olasz nyelvre is lefordítják.
2015 nyarán a dr. Szörényi László irodalomtörténész vezetésével dolgozó zsűri a 200 ezer forintos ösztöndíjjal jutalmazott különdíjat Turcsány Péter: Salvatore! című verséért ítélte meg.
A díjkiosztó ünnepség Balatonfüreden lesz szeptember 5-én 15 órakor
Turcsány Péter jutalmazott verse:
Salvatore!
„A csavargókat olykor
hagyni kell, hadd vánszorogjanak hóban-fagyban,
táborhelyükön ne hunyorogjon izzó parázs…”
Salvatore Quasimodo
Sorsod gyújtózsinórja még a szív
belső parancsaival összeköt,
tehetsz-e róla, gyutacsaival,
mondd, ha ellenfeled indítja el
a robbanást?! Élünk még a humanitás
innenső partjain, de Salvatore,
támadó és megtámadott, ma ismét
csak együtt veszünk el fortyogó üstben,
mit a Háborúság démona tett föl
izzani e létvégi alkonyatban.
Körülüljük, mint a vacsorán Jézust
a tanítványai – de tehetetlenül.
Családunk asztalán is átforr, átüt
az izzás fájdalmas lehelete.
Elhagyatottságunkban, Isten, még ma is
Káinok átka forr és megfogan,
és bezárul a néma magány
betokosodott horizontján.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Ez lenne hát az utolsó szó,
Salvatore, poéták vándora,
Isten útjának ne tégy keresztbe;
de én, most, csak neked súgom füledbe,
ki mindig elindulsz és mindig értünk,
üres falakon csattan valahány miértünk,
e földi pokolból ki sem kilából,
ha görcseinket mi magunk
nem oldjuk ki a pusztulásból!
(Pomáz, 2015. Pünkösdjén)
[1] Salvatore latin jelentése: Megmentő, Megváltó.
Korábbi díjazottak: Salvatore Quasimodo-emlékdíj 1993: Gömöri György 1994: Bihari Sándor 1995: Gergely Ágnes 1996: Határ Győző 1997: Tóth Bálint 1998: Balla D. Károly 1999: Rakovszky Zsuzsa 2000: Faludy György 2001: Orbán Ottó 2002: Székely Magda 2003: Sumonyi Zoltán 2004: Czigány György 2005: Kiss Dénes 2006: Csiki László 2007: Miklya Zsolt 2008: Tóth Krisztina 2009: Tőzsér Árpád 2010: Szálinger Balázs 2011: Jász Attila 2012: Tatár Sándor 2013: Zalán Tibor 2014: Orbán János Dénes Salvatore Quasimodo-különdíj 1993: Géczi János 1994: Kabdebó Tamás, Széki Patka László, Kondor Ilona 1995: Brasnyó István 1996: Lászlóffy Aladár, Tóth Éva 1997: Károlyi Amy 1998: Sumonyi P. Zoltán 1999: Döbrentei Kornél 2000: Szőcs Géza 2001: Utassy József, Visky András, Czigány György 2002: Balla Zsófia, Lackfi János, Czigány György 2003: Petőcz András 2004: Veress Miklós, Rigó Béla 2005: Tóth Krisztina 2006: Kálnay Adél 2007: Sztanó László, Szálinger Balázs 2008: Barna T. Attila 2009: Kálnay Adél 2010: Kabdebó Tamás 2011: Csontos János, Lackfi János, Kiss Benedek (Életmű-díj) 2012: Gyukics Gábor, Neogrády Antal 2013: Aczél Géza 2014: Weiner Sennyey Tibor