A zoon politikonmegszelídíthető – állította Wass Albert eszményeire és szellemiHagyatékára hivatkozva Turcsány Péter, Kölcsey-díjas íróÖrdöngösfüzesen a református fiatalok első böjti összejövetelén, 2004február 19-én.
A görög megnevezés “közösségben élő állatnak” nevezia politizáló embert, amely szinte szelíd becézésnek tűnik a 20. és 21.században, amely feledni látszik, hogy az európai ember elsősorban az”imitácio Christi” szellemében vágott neki a középkornak.
Turcsány Péter Wass Albert életművét a “homobestiális” térhódításával szemben regényíróként, költőként ésközíróként a “homo etikus” és a “homo esztéticus” eszményimegvalósításának tekinti. Kiemelve az írót gyermekkorában ért mezőségi,nagyapai hatásokat, ezek erkölcsformáló jelentőségét. Turcsány úgytartja: “az az ember, az a család és az a nemzet nincsen elveszve,amely erkölcsi normákat, mintaadó mítoszokat és vallási rítusokban (is)megtestesülő közösségi életformákat tud örökíteni és továbbfejlesztenia jövő nemzedékei számára” – ezt mutatja fel Wass Albert többekközött a Hagyaték táltosának a gyermeknek elmondott tükör-példázatában,s erre figyelmeztet az Erdélyi hitvallás címen közreadott megrázóimádsága.
Wass Albert szellemisége arra is figyelmeztet -hangsúlyozta az előadó – különösképpen itt e vegyeslakosságú területen,hogy a Côte ŕ Côte (vállvetve) szellemében kell boldogulni a szomszédságukban egymásrautalt románnak és magyarnak.
A vendéglátók és a résztvevők közül Sükösd Sándor református tiszteletes és Lapohos András nyug. tanár, az Ördöngösfüzesi Szülőföldem Alapítvány elnöke köszönte meg az előadónak az együtt töltött, szellemileg és lelkileg egyaránt gazdagító órákat.
A görög megnevezés “közösségben élő állatnak” nevezia politizáló embert, amely szinte szelíd becézésnek tűnik a 20. és 21.században, amely feledni látszik, hogy az európai ember elsősorban az”imitácio Christi” szellemében vágott neki a középkornak.
Turcsány Péter Wass Albert életművét a “homobestiális” térhódításával szemben regényíróként, költőként ésközíróként a “homo etikus” és a “homo esztéticus” eszményimegvalósításának tekinti. Kiemelve az írót gyermekkorában ért mezőségi,nagyapai hatásokat, ezek erkölcsformáló jelentőségét. Turcsány úgytartja: “az az ember, az a család és az a nemzet nincsen elveszve,amely erkölcsi normákat, mintaadó mítoszokat és vallási rítusokban (is)megtestesülő közösségi életformákat tud örökíteni és továbbfejlesztenia jövő nemzedékei számára” – ezt mutatja fel Wass Albert többekközött a Hagyaték táltosának a gyermeknek elmondott tükör-példázatában,s erre figyelmeztet az Erdélyi hitvallás címen közreadott megrázóimádsága.
Wass Albert szellemisége arra is figyelmeztet -hangsúlyozta az előadó – különösképpen itt e vegyeslakosságú területen,hogy a Côte ŕ Côte (vállvetve) szellemében kell boldogulni a szomszédságukban egymásrautalt románnak és magyarnak.
A vendéglátók és a résztvevők közül Sükösd Sándor református tiszteletes és Lapohos András nyug. tanár, az Ördöngösfüzesi Szülőföldem Alapítvány elnöke köszönte meg az előadónak az együtt töltött, szellemileg és lelkileg egyaránt gazdagító órákat.