A giccs és az érték kaotikuma – A bolognai könyvfesztiválról

Kráter mesekönyvek Bolognában

Mert míg acsehek, lengyelek, szlovének avagy a nem uniós Horvátország mindent megteszkultúrája külföldi népszerűsítéséért, addig kies hazánkban csupán a MagyarIllusztrátorok Társaságának standjára bigyesztett Hungary felirat jelenti a píárt kifelé.
S hogy ez miféle csonka ötlet, arra lenne egy-két tippem, de valahol közröhejtárgya, hogy Magyarországot mindösszesen 7, azaz hét kiadó képviseli külhonbanegy standdarabkára összezsúfolva, egy egyszerű sajtóanyag kíséretében! Hungary,ugyebár, a logón… Relatív az érték? Remélem, nem, csak az itthon oly jellemzőtorzsalkodás, a giccsbe hajló túltervezés, legalábbis a szólamok szintjén,eredményezi önmagunk közröhejjé válását.
Épp akkor, amikor a fentebb emlegetett kultúrvetület több mint eklektikus, ésmi a giccsben megmutatkozva akarunk, szeretnénk értéket közvetíteni. Épp ez anagy tanulsága Bolognának: a giccs és az érték kettősségében csakis a profizmushoz vagy vezet eredményre az utóbbi javára. A másik csak termékdiszpozíció… Análunk honos kulturális impotencia pedig a giccs felé tol minket, vagylegalábbis az érték eltakarására lesz hasznos.  
A kulturális vándorcirkusz előadása összességében a nívótlanság felé közelít,alig észrevenni a tehetségesebb fellépőket, de maguk a műsorszámok (jelesül akönyvek) is sok esetben az unos-untalan ismertekben merülnek ki: alig vankiadó, amelyiknek ne lenne műanyag- vagy állatkönyve, műanyagból vagyműszőrből. És hogy ezek mind ugyanazok? Mit számít, egy helyen készülnekegyszerű szövegmutációval, első látásra megragadva a giccs mélyértelmét. És azérték? Természetesen ott van… valahol megbújva. Persze megtalálni nehéz, hiszena könyvkiállítás holmi játékkiállítás színkavalkádjára emlékeztet…

 
 

Mindazonáltalvannak bíztató jelek és tendenciák. A franciáktól továbbra is megtanulható amagas szintű tipográfia, kisebb kiadóknál (Tundra Books, Farrer stb.) pedigegyenesen merész ötletekkel találkozhatunk e téren: ismert téma tipográfiairemekléssel, amire valamennyien elismerően csettinthetünk: ez igen, lám, vanmegújulás. S ha már megújulás: a görögök előretörése igen látványosrasikeredett, már tavaly is voltak jelei annak, hogy minisztériumiháttértámogatással mennyire sikeresen mutatkozhat be egy ország a könyvesszakma oldaláról: jelenleg a görög gyerekkönyvszakma „felnőttkorba” ért,kínálatuk egyszerre nemzeti és nemzetközi, röviden: elismerésre méltó.

Az Ibby önállóan nem „standolt”, a kiválogatottmagyar könyvek a MIT (Magyar Illusztrátorok Társasága) standján voltakkiállítva, köztük a Kráter mesekönyvek is! Dózsa Tamás, Makhult Gabriella ésSárkány Roland Wass mesekötetei idén először kerültek beválogatásra agrémiumon. A standon az illusztrációk ismertek, látványosak, mégis az az érzésem, hogymegragadtunk valahol, ahonnan ideje elmozdulni, mert lemaradunk: még a magyarsikerkönyvek (külföldre is eladottak) sem kapnak érdemi hangsúlyt, továbbra ishiányolom az összefogást a kiadók és szervezők, szervezetek között, és hátvalljuk be: ahogy korábban, a  kiadókönerőből továbbra sem tudnak kilépni a nemzetközi porondra, ha nincs támogatás azefféle megmérettetésekhez. Hangsúlyozva: nálunk nincs!!

Kovács Attila Zoltán

Minden vélemény számít!