Turcsány Péter: Wass Albert – velünk van
Szép év, bő termés. Velünk van Wass Albert. Velünk,akik éhesek vagyunk az ő szavaira, könyveire, igazságaira, s eztmutatja a polgári köröknek és kluboknak és általános iskoláknak,önkormányzatoknak az a hatalmas mozgalma is, amely szavalóversenyekkel,előadó-körutakra szóló meghívásokkal, színházi rendezvényekkel háláljameg azok munkásságát, akik szolgálják az író életművét.
Nem kívántam válaszolni Szentmihályi Szabó Péternek az évbúcsúztatóünnepre időzített (?!), nagyon sok tévedéssel, bár feltételezhetőenjóhiszeműen megírt írására, amely a Demokrata 2004, december 30-iszámában Mit szólna Wass Albert? címmel két lapnyiterjedelemben látott napvilágot. Könyvismertetések kapcsán denunciálás,félretájékoztatás, hangulatkeltés a tábornok-gróf Wass-fiú mellett? Azapa után a Wass-fiak mennybe menesztése, nemzeti szentekké avatásavenné kezdetét? Mindezek szándékosságát természetesen nem tételezhetemfel költőtársam sok vitán edzett tolláról…
A Wass Albert reneszánszmegvalósításában – szerkesztőként és a Kráter elnökeként –magam isérintett lévén, az év utolsó hetében ünnepelni kívántam igencsak népescsaládom (közel-távol 33 lélek) és a Kráter Műhely Egyesület tagjainakmeghitt és kiváló közössége körében. Miért is? Mert végre úgyérezhettem, s erről a köszönőlevelek sokasága is meggyőzött, hogy a2004-es esztendő – a székesfővárosi közgyűlés szoborállítássalkapcsolatos rosszindulatú packázása ellenére is – Wass Albertigazságának érdembeli megvilágítása jegyében telt el. Új arcok, tudósarcok bukkantak fel az ügy védői között, új elemzések világították mega régebbi tanúvallomások hitelességét: történetileg, esztétikailag,erkölcsileg, sőt jogi értelemben is.
A Kráter az idén jelentette meg Balázs Ildikó alapműként értékelhető Wass Albert bibliogáfiáját,jelentősége felbecsülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen mind az egyetemifiatalság, mind a Wass-kutatók bővülő tábora számára. Még a nyárikönyvvásáron 360 oldalon jelentettük meg Magyar pólus címmelaz író kötetben kiadatlan írásait, interjúit és 1947-96 közötti„levelesládájának” jelentős részét. S az őszi-karácsonyi meglepetéseksorát adtuk át a magyar olvasóközönségnek: szakértő- és kutatógárdánkemberfeletti sajtó- és művelődéstörténeti munkát végzett! Sajtó aláelőször rendeztük a szétszórt, háború előtti, majd emigrációs s későbbaz író szellemi visszahonosításáért küzdő literátorok páratlan értékűcikkeit, elemzéseit, összefoglalóit. S mindezek után teret adtunk azutóbbi 6 év vízválasztó harcainak is, amelyeket egy egyre szélesedőnemzeti közösség vív és vívott Wass Albert szellemi örökségének,hagyatékának igazságáért.
A Wass Albert élete – Töretlen hittel ember és magyar címűösszeállítás 84 publikációt rendez, időrendi sorrendben, az íróéletének fontosabb eseményeit megvilágítva, nem mellőzve avisszahonosítási igénye és a halála körüli kérdéseket sem (180 oldal,84 írás).
A Wass Albert utóélete – Isten kenyere címűmunka szintén sajtótörténeti jelentőségű, de egyben a legutóbbi hónapokfejleményéig tükröt tart önmagunk elé: hogyan bánunk Wass Albertéletművével? Kik és miként őrizzük tanításait? Kik és milyen alantaseszközökkel gáncsolják még holta után is az 50 éven keresztül tőlünktávol tartott mesterünket még emlékében is? A könyv csoportosítja azírói utóélet konfliktus-gócait, a meghurcoltatásokat és az ünnepipillanatokat egyaránt, s nem utolsósorban felmutatja azok munkáit, akiksegítették életében, és harcolnak érte halála után is (423 oldal, 208írás).
A Wass Albert emlékezete – A kő marad címűrecepciós összefoglaló munkában lenyűgöző azok sora, akik fiatal koraóta mind a mai napig lándzsát törtek az írófejedelem értékei mellett ésértelmezéseikkel segítették életműve népszerűsítését: Dsida Jenő,Schöfflin Aladár, Babits Mihály, Féja Géza, Kiss Jenő, Kardos Tibor,Pilinszky János, Thurzó Gábor, Zimándy Pius, Makay Gusztáv, BekeGyörgy, Rónai László, Kristó Nagy István, Somody István, Várady Imre,Dunai Ákos, Hajnal László Gábor, Zas Lóránt, Adamikné Jászó Anna,Fábián Gyula, Czére Béla, Pomogáts Béla, Makkay Ádám, Medvigy Endre,Bertha Zoltán, Takaró Mihály, Sylvester Lajos, Nagy Pál, s afiatalabbak közül Fráter Olivér, Balázs Ildikó, Demény Péter, SzakácsIstván Péter, Latrán Ibolya, Zsávolya Zoltán, Arday Géza, LenhardtBalázs, Haklik Norbert és még sokan mások (643 oldal, 120 írás).
Végezetül karácsonyi örömünkre szolgált, az olvasókkal megosztva: Wass Albert – Az Igazlátócímű aforizma-gyűjtemény megjelentetése. 21 gyűjtő (köztük a volt WassAlbert Általános iskola gyermekei és tanárai az erdélyi Bögözközségből) munkáját szerkesztette egybe Gáspár György irodalomkutató ésSzutor Ágnes munkatársunk. Tíz, teljességre törekvő témacsoportbaosztották fel Wass Albert aranyveretű gondolatait, idézettbölcsességeit. A könyv bel-csínyét növelik a magyar hagyományvilágrajzos ábrái Huszka József és Lükő Gábor maga készítette másolataival(közel 180 oldal, 800 idézet).
Joggal vélhettem, van mit ünnepelniaz íróknak s az írótársaknak, a szerkesztőknek és a teljes magyarnyelvközösségnek – államközi határok és lelki szögesdróthálókfelállítása nélkül, sőt azok fölötti kézfogással. Nem perekre és nempiaci háborúk híreire gondoltam, mikor felkészültem az évzáró hónapra.38 kötetet adott át a Kráter Wass Albert Életművesorozata a magyar olvasóközönségnek! Nem cenzúrázva, hanem folyamatosmunkával feltárva az írói hagyaték és a megemlékező recenziókújságokban vagy kéziratokban lappangó kincseit.
Hogy mégis kiadóicsatákról és perek hátteréről szól költő- és írótársam, SzentmihályiSzabó Péter, ezen csak akkor csodálkoznék, ha nem tudnám – nemtudhatnánk –, hogy mely malomhoz görgeti alá gondolatmenetének könnyedfolyású patakját a Demokrata bizonysággal ünneprontó cikkében… Pedig atényekkel először is meg kellene ismerkednie neki is, s azokkalmegismertetni olvasóit is:
1. Szász Lóránt azonos azzal a közel tizenkétkötetes emigráns költővel,akit Zas Lórántként ismer a hazai és az emigráns írótársadalom, segyben a Magyarok vasárnapjafőszerkesztőjeként, amely lap és antológiái a Wass Albert halála előtti10 évben folyamatosan közölték új és új írásait, ezzel is serkentve azíró szellemi frissességét, és nem hagyva őt magányában magára. Ez azíró NEM „jutalékért jelentette meg” Wass Albert könyveit, ahogy ezt aDemokrata évzáró számában olvashattuk, hanem „Kiadói Jog Átruházása”címen a magyar Legfelsőbb Bíróság által is megerősített szerződésalapján küszködött a szokásos terjesztői közönnyel, sőt egy csődötjelentő kiadóvállalattal is. Az ő érvényes szerződése alapján dolgozikévek óta a Kráter közössége. A magántulajdon szentsége alapjánpedig az átruházott kiadói jog másodszor nem átruházható, sem nemörökíthető, s mindezek már az új tulajdonos jogkörébe tartoznak.
2. A per létezik Szász (Zas) Lóránt és a Czegei Wass Alapítvány között(utóbbi még nevében sem az író Wass Albert nevét hordozza cégérként).Valóban voltak az elmúlt év végén új fejleményei az ügynek, amelyekfeltehetően a jog tisztázó eszközei révén, elsősorban nemzetközijogalkalmazások és például írásszakértők véleményének figyelembevételével nyernek majd megoldást.
3. A hazai könyvkereskedelem résztvevőire érvényesek azok a szabályok,amelyeket jogsértés és kárigény bejelentésekor alkalmaznak a különbözőszintű bíróságok, s ugyanígy jogában áll azon félnek, amelyet véltigazságának megfelelő döntés esetén kártérítés illet, értesíteni errőlüzleti partnereit.
4. A Kráter Műhely kutatócsapatának közel másfélezer oldalnyigyűjtőmunkáját pedig semmilyen Wass-kutatás, Wass-értelmezés nem tehetimeg nem történtté még akkor sem, ha valaki sajnálatosan minderre csak 3sornyit szentel is írásában, ahogyan azt a Demokrata könyvismertetőjeesetében tapasztalhattuk.
Ennyi történt decemberben, s erről illett volna tájékoztatni azolvasókat.Ezért voltam kénytelen ezúton ismertetnini a 2004-es WassAlbert ünnepségeket és ünnepi könyvkiadásokat. Valóban újdonságokat, újmegvilágításokat is tartalmaz az a két kötet is, amelyet írótársamemlített: a Meritum Text kiadó és a Szabad Tér gondozta kötetek. Ateljességhez hozzátartozik, hogy a Masszi Kiadó is megjelentetett egyWass Albertet bemutató kötetet, Takaró Mihály egyetemei tanár tollából.
Szép év, bő termés. Velünk van Wass Albert. Velünk, akik éhesekvagyunk az ő szavaira, könyveire, igazságaira, s ezt mutatja a polgáriköröknek és kluboknak és általános iskoláknak, önkormányzatoknak az ahatalmas mozgalma is, amely szavalóversenyekkel, előadó-körutakra szólómeghívásokkal, színházi rendezvényekkel hálálja meg azok munkásságát,akik szolgálják az író életművét. Erről és sok hasonló felemelőeseményről is olvashat az olvasó a Szentmihályi Szabó Péter általemlített Kráter-kötet Nagy emberek nagy vihart kavarnak című előszavában. Milyen kár, hogy írótársam csak saját cikke említéséig jutott e kötet ismertetésekor!
Wass Albert velünk van.Ennek hitével kell majd összefogni azoknak, akik ma még egymás ellenhegyezik pennájukat. Segítsen minket át az új, 2005-ik esztendőbe azíró – 89 éves korában – Magyarországra küldött üzenete, hitvallása:
A „nép” egy olyan többnyelvű embertömeg, melynek tagjait nem köti egymáshoz semmi, csak az adott pillanat. Ezzel szemben a „nemzet”olyan közös alapokon álló ember-csoportot jelent, melynek nyelve,származása, történelmi múltja és ennélfogva jövendője is azonos.Bizonyos „elemek” igyekeznek ezt ma elfeledtetni azokkal, akiket idegen eszmék számára próbálnak meghódítani.
Javaslom, hogy kezdjünk el gondolkodni ezeken a kérdéseken, mielőtt egyúj nemzedék felnő és fizetett „pecérek” elidegenítik mindattól, amit ma„ósdinak” neveznek és emiatt, szerintük, szégyellni kellene.
A magyar nemzet – bár sokan próbálják eltemetni – ma is él és sajog egyolyan szellemi elnyomás alatt, melynek egyetlen célja, hogy megszerezzea hatalmat az ország és annak népe fölött.
Nocsak: gondolkozzunk ezen!
Wass Albert
A szöveg eredetijét éppen a Wass Albert utóélete – Isten kenyerecímű kötet megjelentetése alkalmából kaptam Polgárdy Gézától, a JOBBJÖVŐT című rövid életű újság volt főszerkesztőjétől, hálából, amiértírását is beválogattuk könyvünkbe. Erősítse lelkünket és ösztönözzemunkánkat Wass Albert bátyánk közéleti jelenléte sorainkban!
Turcsány Péter,
Kölcsey-díjas költő, műfordító és szerkesztő,
a Wass Albert Életmű kiadója
A mellékelt fénykép érettségiző korában mutatja Wass Albertet
(A Kráter könyvesház Wass Albert Emlékterme gyűjteményéből.)
További fejlődés a Kráter életében
(Évzáró közgyűlés)
A Kráter Műhely Egyesület, 2004. december 15-én tartotta meg ideiévzáró közgyűlését a magyar Kultúra alapítvány székházában. TurcsányPéter elnök összegzése szerint az idei közel 24 kötet megjelentetésetöbb mint a tavalyi tevékenység szinten tartása, inkább lassú, debiztos minőségi fejlődést jelent, hiszen Wass Albert Életművefolyamatos kiadása mellett 2 új sorozatot indított be a Kráter: NémethLászló Szépirodalmi Életműve ismét megfelelő fénybe állíthatjaszellemóriásunk munkásságát és a több mint 50 éve megsemmisítésre ítéltművek kiadására szánt Re-Vízió sorozat is a jövő ifjúságának szántremekeket tartalmaz! S a sorozatok mellett a karácsonyi 7 kortárs műmegjelentetése (Ébert Tibor, Kipke Tamás, Budavári István, LipcseyIldikó munkái, Gyurkovics Tibor és Zas Lóránt verseskötetei és aTF-esték című művelődéstörténeti antológia) önmagáért beszélő,példamutató munka eredménye.
Nagy mértékben fejlődött aértékközvetítő közművelődési tevékenység is: előadások, előadókörutak,rádió- és tv-szereplések és a Kárpát-medencei KeresztkötődésekKonferencia megszervezése révén ma már elmondható, hogy a Kráterközhasznú szervezetként jelentős szerepet tölt be nemcsak a magyar, dea Kárpát-medence kulturális életben is.
Ugyanakkor közel 30 hazai és határon túli oktatási és kulturálisszervezetet pénz- és könyvadománnyal is tudott támogatni azegyesület.(ld. a 2004-es támogatottak listája).
A továbbiakban Kovács György alelnök beszél a Gyulai Pál-díjalapításáról, amelyet a PoLíSz szerkesztősége a folyóiratban megjelentlegjobb szépirodalmi alkotásért adományoz. Ebben az esztendőben GyulaiPál-díjat (oklevél és pénzjutalom) Adamik Tamásnak (A méltóság fogalmaCicerónál) és Ujlaky Istvánnak (A nacionalizmus elviselhetetlenkönnyűsége) ítélte. Mindkét szerző köszönetét fejezi ki, ésmegtiszteltetésnek veszi a PoLíSz folyóirattól kapott díjat.
Közgyűlési jegyzőkönyv
Kráter Műhely Egyesület, 2004. december 15.
Magyar Kultúra Alapítvány székháza,
Budavár terem, 16 óra
(Budapest I. Szentháromság tér 6.)
Jelenlévő egyesületi tagok száma: 20 fő
Turcsány Péter elnök köszönti a résztvevőket, majd javaslatot tesz ajegyzőkönyvezető és jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, az alábbiakszerint: jegyzőkönyvvezetőnek Révész Ferencnét,jegyzőkönyv-hitelesítőnek Zsíros Kálmánnét és Baboss Botondotjavasolja.
Megjelentek a javaslatot kézfeltartással, egyhangúlag megszavazták.
Ezt követően az elnök ismerteti a közgyűlés – meghívóban isfeltüntetett –napirendi pontjait, mely elfogadását szavazásra bocsátja.
1. A Kráter Műhely Egyesület éves beszámolója
2. A Kráter Könyvesház és Wass Albert terem első évi tevékenységének értékelése
3. A PoLíSz sikeres éve
Az ismertetett napirendi pontokat a tagság egyhangúlag elfogadta.
Turcsány Péter elnök beszámolójában értékeli a 2004. év működési ésgazdasági eredményeit, elégedettségét fejezi ki, hogy a jelen gazdaságiés társadalmi viszonyok között kemény munkával sikerült a Kráter MűhelyEgyesület éves előirányzott könyvkiadási tervét a tervezetten felülteljesíteni igaz ehhez hozzájárult a pályázatokon nyert vissza nemtérítendő jelentős anyagi támogatás is (NKÖM, NKA, MagyarKönyvalapítvány stb.).
Az idei közel 24 kötet megjelentetése több mint a tavalyi tevékenységszinten tartása, inkább lassú, de biztos minőségi fejlődést jelent,hiszen Wass Albert Életműve folyamatos kiadása mellett 2 új sorozatotindított be a Kráter: Németh László Szépirodalmi Életműve ismétmegfelelő fénybe állíthatja szellemóriásunk munkásságát és a több mint50 éve megsemmisítésre ítélt művek kiadására szánt Re-Vízió sorozat isa jövő ifjúságának szánt remekeket tartalmaz! S a sorozatok mellett akarácsonyi 7 kortárs mű megjelentetése (Ébert Tibor, Kipke Tamás,Budavári István, Lipcsey Ildikó munkái, Gyurkovics Tibor és Zas Lórántverseskötetei és a TF-esték című művelődéstörténeti antológia)önmagáért beszélő, példamutató munka eredménye.
Nagy mértékben fejlődött az értékközvetítő közművelődési tevékenységis: előadások, előadókörutak, rádió- és tv-szereplések és aKárpát-medencei Keresztkötődések Konferencia megszervezése révén ma márelmondható, hogy a Kráter közhasznú szervezetként jelentős szerepettölt be nemcsak a magyar, de a Kárpát-medence kulturális életben is.
A kiadó anyagi helyzete lehetővé tette, hogy nyolc főállású és háromkeretszerződéses munkatársat foglalkoztasson, és emelhesse a PoLíSzszerzői honorárium-keretet is. Ugyanakkor közel 30 hazai és határontúli oktatási és kulturális szervezetet pénz- és könyvadománnyal istudott támogatni az egyesület.(ld. a 2004-es támogatottak listája).
Turcsány Péter a 2004 évi működési beszámoló elfogadását kéri a tagságtól, és azt szavazásra bocsátja.
Az éves működési beszámolót a tagság egyhangúlag elfogadta.
Turcsány Péter bejelenti, hogy négyen jelezték belépési szándékukata Kráter Műhely Egyesület tagjai közé. Név szerint: Adamikné Jászó Annaés Adamik Tamás nyelvészprofesszorok, dr. Lenhardt Balázs és UjlakyIstván történelemkutató tanár.
Turcsány Péter szavazásra bocsátotta a belépési szándékot.
Nevezettek belépését a tagság egyhangúlag elfogadta.
Szutor Ágnes gazdasági vezető a múlt év (2003 decemberében)beindított Kráter Könyvesház eddig elért eredményeiről beszél, bár mégnem rentábilis az üzlet tevékenysége, de ismertsége jó úton halad. Akönyvesházat az Astória metró aluljáróban és a Moszkva térimozgólépcsőnél lévő reklámtáblák elhelyezésével és folyamatosfrissítésével, napilapokban elhelyezett hirdetésekkel és a Kráterhonlapján igyekszik a kiadó népszerűsíteni. Bár el kell mondani, hogy aMentor Kiadó nagy konkurenciát jelent a Wass Albert könyvekterjesztésében, különösképpen legutóbbi inkorrekt lépésével, melyszerint átadta a Wass Albert könyvek terjesztési és kiadási jogát amagyarországi Lapics Könyvterjesztőnek és Kiadónak, miközben azzaláltatja olvasóit, hogy erdélyi árvaházat és egyéb karitatívtevékenységeket támogat, amelyre a kezünkbe jutott szerződésekben semminemű tényleges utalás NEM történt. Erre a lépésre válaszul, sikerült aKráter Műhely Egyesületnek elérni, hogy a könyvterjesztői áruházláncbanagy számba bekerülhessenek saját könyveink is!
Turcsány Péter elnök ismerteti a PoLísz 2005. évi előzetes kiadói és közművelődési tervét, melyet szavazásra bocsát.
A tagság a folyóirat jövő évi tervét egyhangúlag elfogadta.
Kovács György alelnök beszél a Gyulai Pál-díj alapításáról, amelyeta PoLíSz szerkesztősége a folyóiratban megjelent legjobb szépirodalmialkotásért adományoz. Ebben az esztendőben Gyulai Pál-díjat (oklevél éspénzjutalom) Adamik Tamásnak (A méltóság fogalma Cicerónál) és UjlakyIstvánnak (A nacionalizmus elviselhetetlen könnyűsége) ítélte.
Mindkét szerző köszönetét fejezi ki, és megtiszteltetésnek veszi a PoLíSz folyóirattól kapott díjat.
Turcsány Péter záró szavai után Beke Albert hozzászólásában elmondja:csodálatra méltó a Kráter Műhely Egyesület vezetésének tevékenysége, akönyvek kiadásának volumenét illetően.
Aláírások, hitelesítve.
Turcsány Péter: Sors- összerótta utak poézise – Németh László költészetéről
(Előszó A feltámadt költő, Versek és verses drámák című kötethez, Kráter 2004 Karácsony, Pomáz.)
Gőzhajóul indult nagy életem
Süllyed, s én kapkodva oldom
Lírám, a mentőcsónakot.
Mentsük, amit még lehet.
Époszok zsúfoltattak el belém.
De időm egy szívverésnyi
S erőm egy kiáltásnyi csak.
Sírok múzsája, segíts.
Engem a férgek szomszédsága fűt
S csak a te szent sípod nógat,
Nélküled Homér tenyerén
Siklik napom és mesém.
Lépj mögém, az epikus megvakul,
Csak agyam terheit érzem
És ki nem szórt mondataim,
Ilyenkor tömény dalok
Patakzása kell: sűrű sóhajok,
Kikben minden elmondassék:
Krisztus verejték-csöppjei,
Lírai múzsa, segíts.
Németh László: Invokáció
Költő, aki a szellemi éberség, a szellemi nyitottság művésze.Horáciuszi, puskini. Közelebbről pedig éppúgy berzsenyis, mint kölcseysalkat.
A szerelem, a barátság, a visszaeső magány véteti kezébemár-már korszerűtlennek tűnő hárfáját, mely modern fénytörésekencsillantja meg a szépség harmóniáit vagy a humánum szophoklészigyászát, s különösen olykor – és élete során újból és újból –, habibliai paradoxonnal élve: a nemzete bukása, a kilátástalanság fájdalmasérti a lelket, a lelkeket.
Barátságainak ősmintáját adja meg fiatalkori zsengéinek egyike, az Oszoly Kálmánhoz című:
Roppant erőre képes a szerelem.
Királyokat zúz s trónusokat emel,
Viaszként hajtja kardpengénket
S börtöneink vasait lehántja;
Ám szellő fordul s fékeveszett tüze,
Mely poklot készült irtani, csillapul;
S vak szeszély, ha égig szítá,
Földre gyűri s hamuját elhordja.
Nem is dicsérem én e kamasz kezét,
Rémtetteit nem zengem. Erősb frigy az,
Mi engem dalra ingerel most,
Állhatatosb hatalom kötése.
A szép barátság csillaga tündököl
Lantom fölött ma. Ő tüzeli szívem.
Sors- összerótta útról szólok,
Balga viszályt kerülő barátról.
Hat éve, Kálmán, hogy e baráti fény
Világán járunk. Hat tele, hat nyara
Kísérsz már zokszó nélkül s mindig
Nyílt derűvel mosolyogsz orcámba.
A vers antik hangoltsága szembeszökő, de mondatszerkesztésénekkönnyedsége huszadik századi. Élmény-archetípusa pedig aranykori. Hánymegvalósult és a megvalósulás után megtörtséggel kísértőNémeth-barátság ősképe foglalódik a megformázott szakaszokba. Közeledésmajd elrugaszkodás Babits Mihályhoz, Kerényi Károlyhoz, az eszményítettörök barátság élménye, a Gulyás Pálé, a megőrzött barátságé, a már-márikerpár-barátságé, az Illyés Gyuláé. A vers hasonlatai földközelbehozzák eszményeinket: a derű, a hűség, a szeretet vágyképét (vagyvalóságát?):
Mint egy vaslécnek két felit üllejin
Abroncsba bizton fogja a jó kovács,
Úgy hajlította testvérszívünk
Egy gyűrűbe a te szép hűséged.
S ha van hűség, mely vas erején kifog,
A tied az. Nincs a magas ég alatt
Frigy, melynek szebb pecsétje volna,
Mint utamat derítő jóságod.
Szirt megpattanhat, tengerek árjait
Szétválaszthatja a rohanó vihar,
Ám sírunk éje sem birkózhat
Az igazi szeretet pántjával.
A romantikus hang csillapodni látszik, a képi kibontakozás megőrzi avers-hangoltság két alap szimbólumát: a „sors- összerótta út”elhivatottságának hitét és a „pántoltság”, a „meggyűrűzöttség”lázadásokat enyhítő szeretet-reményét.
Az életút meg-megbicsaklik.Hatalmasodik, ártere nő, de a költészet szava újra és újramegcsillámlik Németh László műveiben. Mikor életére beszédes mintátkeres, a sámsonit szólaltatja meg verses drámájában. Mikor a nagyszerűcsalád által sem enyhíthető magányhoz, a társaitól is távolságbaveretett magányhoz keres beszédes példát, akkor a „csúcsra jutott”József ajkára illeszti lelke belső tusáit és a változatlanul áradóNémeth László-i jóságot.
Mikor a bolsevik iga alatt nyögő nemzetek elvadulására, a történelmiidő kegyetlenségére, a lét alatti lét népi sorsának kivetítésére kerespéldázatot, akkor az ótestamentumi zsidóság végzetébe öltözve, úgymondmaszkosan kiáltja szemünkbe nemcsak fájdalmas igazságainkat, deévülhetetlen büszkeségeinket is: „Azt, hogy a zsidó próféták valójábanmik voltak, egy kis nép fia érezheti igazán át, ő is csak olyanidőkben, amikor a világtörténelem valóban a népek olvasztó kohójáváválik. Csodálatos emberek, akik a kollektívum egy embernyi Noébárkájaként nemcsak azt veszik föl magukba, amit a megzavarodott nép,az ide-oda futkosó országnagyok eldobálnának, hanem a csapások alattmég növeszteni is tudják a nép lelkét; nemzeti istenüket most emelik anemzetek istenei fölé, a szétszóródottakat pátoszukkal most fűzikszorosabbra, a megsemmisülés veszélyével most szegzik szembe a hivatás,a világmegváltás reményét.”
Mondhat-e ennél különbet nemzet- sőt embertársainak a huszonegyedikszázad embere? Lehet-e aktuálisabb, szembenézésre késztetőbb a költői,a drámai szó, ma, a világégések közepette, amikor nemzetek élik ésharcolják „egy embernyi Nóé- bárkák” mintájára fennmaradás-harcukat?
Ma már tudjuk s le is írhatjuk, hogy a szovjet megszállás alatti magyar ítéletidőre vetette szemét Ézsau-Jezaia és tanítványa:
RÉGI TANÍTVÁNY Bámulom a nyugodtságodat, Jezaia.
Ráncba sem vonod szemöldököd, a bozontost,
míg a Kidron völgyét kémleled merőn.
Úgy ülsz itt, bátorrá téve a félőt,
mintha csak tücskök zenéje lenne a nesz,
mellyel annyi ezer élő, a nagy asszír sereg
tölti be, még ha alszik is, az éjt.
JEZAIA Sok hajnalt vártam ki így ülve apám
házának tetején, mióta Ussiában
a figyelmeztető föld megrendült alattam,
s nábi köpeny alá rejtettem, Isten
harcosaként, fegyverre sóvárgó tagjaim.
Láttam én már sáskát és sátrakat e mezőn,
Damaszkusz s Izrael egyesült seregét.
Negyven év kagylójából jő vissza a visszhang,
ifjú hangomé: „Nem jön be”, „Ne engedj”,
a királyt és népét helytállni biztató.
És korholásban elrekedt torokkal
ültem itt, mialatt égett Samárja,
s Lakhiból Rachel zokogása hallott
fogságba hurcolt gyermekei miatt.
A tizenkettőből tízet vitt el az asszír,
üres lett Észak s életét a templom
maradék edényein vette meg Dél.
S hűlő vérrel, hányszor forgott itt magában
megvetett tudásom – az értelmetlenségben
egyedül látó, frigytől és reménytől
tiltva a reményen s szövetségen kapót.
„Egyiptom: ember; a ló: nem isten,
állat: nem lélek” – intettem hasztalan.
Most megérvén ezt is, a pusztává tett Judát,
és Sanherib seregét, mért ne legyek nyugodt.
RÉGI TANÍTVÁNY A kőbe szív költözik, s remeg.
Kivonhat-e bánat s félelem testvériségéből,
mely embert s gerendát egy füsttel fenyeget,
hogy igazad volt, rettentő igazad?
JEZAIA A kutya is fölveszi gazdája jellemét.
Csendes, ha szelíd, s harap, ha ingerült,
ura jeladásait figyelve,
így lesz rá hasonló az agg próféta is.
Vagy azt gondolod – ő nem búsul a véren,
melyet Jeruzsálem utcáira borít?
Szíve oly kemény, mint homlokán ítélete?
Micsoda átérző-készség… és micsoda önostorozó önismeret hangja ez! Anemzetével egy ember hangja, drámája, drámasorozata, egy szóval:költészete. Kín, amelyet – az író tudja jól – csak a költő nyelvi,zenei és formáló erejével szólalhat meg, s egyben teheti szenvedőnemzetének végzetét naggyá, példázattá. Feledhetetlenek a fenségesJeremiás- jeremia nyitósorai, nemzetlétünk önerősítő gondolatai:
BARUK Szép betűkkel itt van leírva újra
szó, jövendölés, mit szádon át mondott az Úr,
s mert papjai unszolták, elégetett a király.
Emlékezeted kőtáblájáról
leírtam, kínt, dorgálást, reményt, ahogy
belevésve állt; s most e tekercseken,
biztos helyen cserépedénybe zártan
rejtse a parázst, mit Jeremia szájába tett
Isten, hogy égesse Júdában a bűnt.
JEREMIA Korsó lesz az, minőt kőművesek falaznak,
házat rakván, a bontóknak az alapba jelül.
Más embernyom fejében a szem, mely felbontja
s olvassa, mint volt a fül, melynek süketségét
negyven esztendőn ostromoltam vele.
BARUK Épít az, aki az alapba jelet tesz;
a jövőre gondolsz képed szerint te is,
míg munkám értelmét cáfolná bánatod.
JEREMIA Milyen kőműves voltam is én, Baruk!
A pusztulásnak ácsa és pallérja:
a bontás, mit Isten építtetett velem,
a Júda vesztivel remegő tudat
a ház, melyben magamat falazó
építő, ablak s ajtótlan zokogok.
Ezt a zokogást őrzik, a sírbelit,
göngyölt papírjaid. De megvannak-e hát mind?
Szerelem, barátság, szív és ítélő elme, és Ady- Ezékielként „afogság prófétája”: ez mind Németh László költői hagyatéka. A sorsfintora, hogy nem csak a próféta hangját, de némaságát is megadta nekiaz idő. S Isten csodájaként halála előtti betegségének idején, azemlékezet-kihagyásos elme verseket mormolva és sorról sorra azokatórákig róva éled magára, szól embertársainak önmagáról.
Akötetünkbe beválogatott Kései verseket nem könyvbe szánta írójuk,inkább a Lét szívébe szabta mementóként, hogy tudassa: betegen,családja körében, a világtól távol is „él és íme száguldani akar” a„vérvesztes szép szív”. Ady Endre prófétás utódjának szíve, aki mégekkor is – Illyés Gyulát 75. születésnapján köszöntve – nemzetbengondolkodott és teljes nemzeti létre vágyakozó verssorokat írt:
Szerettem az igazságot,
Az igazságot, mely éget, perzsel,
S arról jön, honnét a vad szeleknek
Tisztító lángja fellobog.
Szerettem a nyugtalanság
Tisztító lángját, melyben az ember
Őseihez visszatér.
Nem bírom a tehetetlen
Füstölgő gőzt, mely lekonyul,
S ott hol égetni kellene,
Hazugul a föld fölé borul.
E külön kötetben kiadott költői összegzés nyomán sokan fogják mégértékelni Németh László poézisének jelentőségét. Sokan és értőbbennálam, de munkánk célja elsősorban az volt, hogy ennek a hatalmaséletműnek lelkibb, líraibb oldalát is eggyé szerkesztve feltárjuk,felmutassuk a költői érzésektől ma is egyre távolodó kor- és koreszmékzsibvásárán.
Turcsány Péter
A Kráter Műhely Egyesület javaslatára Kusztos Tibor bánffyhunyadi tiszteletes a Magyar Kultúra Lovagja cím várományosa
(I. A javaslat)
Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke
Nick Ferenc alezredes úr részére
1134 Budapest, Gidófalvy u. 29.
Tisztelt Nick Ferenc Alezredes Úr!
Tisztelt Bizottság!
Kusztos Tibor tiszteletes úr munkásságát az utóbbi tíz esztendőbenmódomban állt meg-ismerni. Három területen megható, megrendítő éskiváló munkát végez:
1. A kilencvenes évek elejétől kiáll érte és ébren tartja a székelység közösségi autonómiájához való jogát.
2. Bánffyhunyadra kerülése után szórványban is példamutató vallási,kulturális és szociális tervező munkája. (Újságszerkesztés, nemzetiünnepek megszervezése, emlékműállítás, temp-lom-renoválás és mégsorolható a „csak Isten noteszében feljegyzésre méltatott”üdvösség-szolgálati munkák.)
3. Református lelkészi, szórványszolgálati és egyházkerületi szolgálatok.
Rendkívül nagy jelentőségű volt, hogy 2002 őszén a Szent István KoronaEmlékművet állítottak a templomudvaron, s ehhez méltó ünnepségkeretében avatták föl az erdélyi három nemzet barátsága jegyében.
A Kráter Műhely Egyesület képviseletében elnökségünkkel egyeztetve, úgylátjuk, hogy a Kárpát-medencei magyarság egyik szerény, de nagyonmegérdemelt „napszámosát” érné a Magyar Kultúra Lovagja kitüntető cím.Ajánljuk és kérjük Kusztos Tibornak eddigi élet-művéért a címodaítélése.
Pomáz, 2004. november 2.
Tisztelettel és üdvözlettel:
Turcsány Péter
Kráter Műhely Egyesület elnöke
(2. Kusztos Tibor lelkipásztor életrajza)
1946. október 8-án született az erdővidéki Nagybacon községben.Szüleit, akik már nem élnek, nagyon sokat nyomorgatták a TSz-esítésidején. Apját mégsem tudták bekényszeríteni a közösbe, de mindenvagyonukat elvették. 1962-ben édesanyja is csak azért írta alá abelépési nyilatkozatot, hogy fia tovább tanulhasson.
Az elemiiskola első hat osztályát szülőfalujában végezte, a hetediket és aközépiskolai éveket a sepsiszentgyörgyi – egykori, s ma újbóli –Székely Mikó Kollégiumban. Érdeklődése a néptánc és az irodalomirányába fordult. A néptáncot később betegség miatt nem folytathatta.Az irodalommal továbbra is kapcsolatot tartott. Mivel Balogh Edgárbiztatása ellenére első éves teológus korában úgy döntött, hogytovábbra is ebben az intézetben marad, ahová 1965-ben nyert felvételt,de a közlések lehetőségétől elesett. 1969-ben helyezték ki a Fehérmegyei úttalan, elektromos áram nélküli Nagymedvésre, ahol a lelkésziszolgálat mellett elkezdte a fiatalok kulturális nevelését is.
Később több éven át önként vállalt szórvány-missziói szolgálatotDél-Erdélyben, egy 120 km-es körzetben. Azokban a helységekben, aholnem volt magyar iskolai oktatás, mint például: VIKTÓRIAVÁROSBAN,ROMÁNÚJFALUBAN, SZENTÁGOTÁN, a katekizáció keretében tanította a magyarABC-ét és a magyar történelmet. Az akkori belügyesek meg gondoskodtak,hogy havonta kapjon egy-egy katonai behívót. Persze nem vitték elkatonának, csak egy kicsit megsétáltatták. A Nagymedgyes közelében lévőBÜRKÖS községben, ahonnan hetente portyázott a különböző helységekbe,évente megszervezte a már akkor 25 éve abbahagyott Húshagyó keddikosaras bált, amelyre idősebbek bevonásával újratanította a helybelinéptáncot, s mellette Benedek Elektől, Tamási Árontól írásokatalkalmazott színpadra,