A vers halála

Mikor a vers meghal,
vége a világnak.
akkor az emberből
az állat feltámad,
egymást gyilkolja mind,
saját húsát, vérét,
megtagadja múltját,
jövő nemzetségét.

Mikor a vers meghal,
nincs értelme szónak,
sem öröméneknek,
sem a siratónak,
minden emberi nyelv
jelentését veszti,
akkor a világnak
tényleg el kell veszni.

Mikor a vers meghal,
üldözik a költőt,
örökre felejti
gyermeket a felnőtt,
csak a pénz zizeg majd,
szél hordja halomba,
nem lesz az emberre
Istennek sem gondja.

Mikor a vers meghal,
vele halok én is,
benne fogok élni
ezer évig mégis,
mert a vers nem hal meg,
az Ige nem hal meg,
amíg él egy ember,
aki Istent vall meg.

(2010. 12. 13.)