Morkuszt Tamás versei

Örök kislány (esetkövetés)

Születtél – nem kérted.
Élsz:
Dacból,
Elveszemből – nemadomból,
Beleharapok – kiköpömből,
Szeretemből – megbántomból.
Félsz:
Harctól – békétől,
Sötétségtől – meleg fénytől,
Szelídségtől – vadságtól,
Érintéstől – marástól.
Biztonságod:
Apró szerelmeid – pillanat pillangók,
Kutya harapása – macska karmolása.
Barátok képmutatása – ellenségek őszintesége.
Vágyaid:
Versszagú szobába zárva
Sohasem felnövés örök vágya.

Röffenet

Vad gondolataim,
Vidám kismalacokként,
Túrják hétköznapok tarlóját.
Tömpe orraikkal,
Bökdösik az arctalanságot.
Beleröfögnek gúnyosan
a traumatizált álmokból felébredésekbe.Mohón falják a 8-18-ig rutint.
Dagonyáznak konform szerepek,
Halva-született illúziók hiábavalóságában.
Vakaróznak sörtéikkel felsértve,
Az egybetartozások
betonkocka szíveit.

Önmagadba záródsz

Égi mezőkön gázolsz át,
Vas talppal taposva érzelmek csiráin.
Cséplőgépként feldogozod
Csillagok szívdobbanását.
Üstökösök hűvös reményeit.
Önmagad termékévé lettél,
Sorozatban gyártva tetted fel klónjaid
Isteneid végtelen futószalagára.
Hogy leárazva végezd,
bálványaid mellett.Diszkont boltok hátsó polcaira rakva.
Ahová már nem ér el kíváncsiságok tekintete

El-Tünet

A hatvanason.
Katatón,
Néma Budha ül.
Mosolyog.Kifelé néz,
Magát nem látja.
Akadálya,
Beszűkült tudata határa.Anamnézis.
Analizis.
Lehet akár,
Passzív-agresszív is.

Fátyolos szemű áldozat,
Ő is csak egy változat .
Tünetre, múltra ,szeretetéhségre,
Jelen korának DSM-jére .

Ennyi…

Csapódó ajtó.
Kihunyt fény.
Szememben.
Magyarázat nélkül.
Elvesztettem.Monoszkóp.
Hangyák ezrei
a régi tévén.
Kikapcsolom.Márvány padlón
Felszáradt könnycseppek
Friss selyem ágynemű.
Parfümszag nélkül.

Végigaludt éjszakák.
Új telefonszám.
Más társaság.

Tisztán szívből nevetni.
Kedvesen.
Mindenkire.
Mindenért.
Újra.

Őszintén.
Hitelesen.
Magamat
Magamból adva.

Rajta kívül
Mindenkinek.

Sohasemvolt – Sohasemleszmár

Lekapart sebek,
Groteszké lett arc.
Kicsiny szoba .
Laptop.
Félredobott Joy.
Az ágyban mackó.
Vidám emlékek.
Fontos voltam.
Súgja füledbe.
Minden éjjel.
De már túl nagy vagy.
Vagy túl kicsi.
Távoli komp kürtje.
Tengeri levegő szaga.
S a falakon
Régmúlt álomutai.
Nevetnek .
Hazugul.
Képekről.
Képedbe!

Köztes

Mosolyom szürke és sarkított laptop,
lefagy.
Visszalépjek?
S ha ledob újra?
Monotonitásunk
egymás gyilkolása.
Reggel felkelünk ,
Estére újra halottak leszünk.

4G (jelentéstartalmak végtelen variációja)

Nekem:
Gps, gyors net, groteszk, Gaudí.
Neked:
Gondolatok, gravitáció, Grandpierre Attila, gameboy.

Párhuzamos életek,
Ellentétesek.
Találkozásuktól félhetek
A végtelenben.

Elöttünk s mögöttünk
Mindenféle dolgok
Csak pontok.
S te voltál pont ott.

Szólt a rendőr:
“Haladjunk …”
De értünk-e “parancsul?
Tétován.

Reptéri mozgójárdánk
Mőbius szalaggá lett,
Sorsunkra hagyott.
Megtehette.

Mi maradtunk.
Ítélve,
Memória törlésre.
Jobb is így
Köszönet érte.

Minden vélemény számít!