2500 Ft

(Magyar)  

Az Erdélyi Szövetség 2014. november 8-án tartott konferenciánkon, a holocaust 70. évfordulóján arra kerestünk a felkért egyetemi tanárok, történészek segítségével választ, hogy a német megszállás alatt volt-e ellenállási mozgalom, s hogyan kapcsolódott össze az embermentéssel?

A hivatalos és nem hivatalos Magyarország embermentő tevékenységéről 1945 után nem volt tanácsos írni, hiszen a német megszállást 50 éves szovjet megszállás követte, amelynek éppúgy egy fasiszta Horthy-rendszer képére volt szüksége a hatalma igazolásához, mint a szárnyai alatt kiépülő Rákosi- majd Kádár-rendszernek.  A Reggel című lap embermentőkről szóló cikksorozatát Havasi Ferenc főrabbi Dienstl András ny. alezredes hősi helytállásáról szóló tanúságtételét követően betiltották, az újságíró Berény Imrét elbocsátották. -írja Móna Ilona szociális nővér a kötetben.

                         Szekér Nóra: A Magyar Függetlenségi Mozgalom történetét visszavezeti gr. Teleki Pál által a miniszterelnökségén létrehozott két osztály, a Tájékoztatási osztály és a Nemzetpolitikai Szolgálat titkos tevékenységéhez. Míg a hivatalos Magyarország németbarát szólamokat hangoztatott, az adott történelmi helyzetéből kényszerítve, addig a Nemzetpolitikai  Szolgálat heti 30-40 000 náciellenes röplapot nyomtatott ki és terjesztett. Kovrig Béla egyetemi tanár a németek háta mögött működő egyesületeket instruáló Társadalompolitikai Szolgálat, majd 1940-től a Nemzetpolitikai Szolgálat vezetője 1942-ig, leváltásáig. A szolgálat szorosan együttműködött az egyházakkal és paraszt- és munkásszervezetekkel. Tagjai közé tartozott például Varga Béla, Kovács Béla és Pehm József, a későbbi Mindszenty hercegprímás. Serédi Jusztinián hercegprímás, báró Apor Vilmos püspök, a zsidókat mentő Szent Kereszt Egyesület elnöke és számos pap. Feladatuk volt a német- és nyilas tevékenység felderítése, az ellenük való védekezés. Hévizi Józsa mindezt helytörténeti kutatásokkal igazolta: A fehérvári egyházmegyében az esperes-kerületi üléseken rendszeresen vizsgálták az ifjúsági szervezetek működését. Az egyházi vezetők és szervezeteik terjesztették a titkos propagandaanyagot (Teleki hivatalos politikájával szemben), és szervezték a maguk egyházi egyesületeikkel, plébániai egyházközségeikkel az ellenállást a nyilas és a Volksbund mozgalommal szemben; s a zsidómentést szintén plébániai és egyházszervezeti szinteken, erről tanúskodnak a fehérvári egyházmegyében tartott tanítói, papi gyűlések, továbbképzések. A nyilasok elleni küzdelmeikkel kapcsolatosan írta Shvoy fehérvári püspök körlevelében: „Nem egy KIOE-tagot vertek meg a mozgalom ellenfelei, de a mártíromság csak növelte lelkesedésüket. Volt, aki más városba ment apostolkodni, kiverték a fogát, megkéselték a hátát, de hitvalló gyanánt annál nagyobb sikerrel munkálkodik.” –

Teleki halála után az ellenállási mozgalom – Magyar Függetlenségi Mozgalom – e gyökerekből fejlődött ki, Szent -Iványi Domokos vezetése alatt, míg a zsidómentés hálózatának megszervezése, kialakítása  Soos Géza református lelkész irányításával fogta össze a protestáns, katolikus, zsidó szervezeteket, Angelo Rotta, és a svéd Wallenberg mentőakciónak gyakorlati megvalósításával. Szekér Nóra említi, hogy Wallenberggel együttműködve nyilas egyenruhába bújtatott fiatalok fegyveres fogolyszabadításokat hajtottak végre.  Erre vonatkozóan Móna Ilona szociális testvér, Slahta Margit és Salkaházi Sára rendtársa írása mellett a jezsuita embermentéseket feldolgozó Bikfalvi Géza írásában is olvashatunk: P. Jánosi József a svéd vöröskereszt és a pápai nunciatúra menleveleivel az üldözöttek százait mentette meg. p. Raile Jakab SJ, a farkasbőrbe bújt bárány esténként a nyilasokkal iszogatott, kártyázott, hogy terveikről informálja az ellenállást; szakács testvértől gyomrát felkészítő ételeket kért, gyakran olajat ivott, hogy bírja az alkoholt. Gennaro Verolino, a pápai nunciatúra titkára e rendházban vészelte át az oroszok bevonulását… Nem véletlen, hogy Móna Ilona számos példát felsorolva hangsúlyozza, hogy minden foglalkozást űző embert megtalálunk az embermentők között: földbirtokost, vízszerelőt, csendőrt, házfelügyelőt, honvédet, nyomdászt, péket orvost, stb.

Professzor Dr. Kapronczay Károly a lengyel zsidó menekültekről írott cikkében bemutatja a magyar állami vezetés és a lengyel földalatti hadvezetés összefogását a lengyel polgári és katonai személyek mentésére, magyarországi ellátására, bújtatására vonatkozóan. A lengyel menekültek, zsidók mentésébe 1939 őszétől kapcsolódott bele Angelo Rotta nuncius és Verolino titkár. id. Antal József a Belügyminisztérium IX. osztályával települt ki 1939 szeptemberében a határra, hogy az azt átlépő lengyel polgári és katonai személyek számára szükséges dokumentumokat, keresztleveleket kiállítva irányítsák őket a táborokba. Többek között nevelőintézményeket, iskolákat, óvodákat, gimnáziumot, a váci menekült árvák otthonát működtették katolikus papok felügyelete alatt.

1. Molnár Imre Esterházy János és más felvidéki magyar embermentők üldözött zsidóság védelmében kifejtette mentő akcióit mutatja be írásában: saját birtokain rejtegetett zsidó menekülteket testvérével Lujzával. Útleveleket szerzett, elintézte a Magyarországra menekített személyek befogadását, hivatalos papírjaikat a Keresztes- Fischer Ferenc által vezetett belügyminisztérium segítségével…

Dr. Gaal György kolozsvári művelődéstörténész,  Márton Áron püspök 1944. évi Szent Mihály templomban a bérmáláskor elmondott beszéde mellett kiemelte leveleit a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez, amelyben a deportálásra vonatkozó rendeletek visszavonását kérte. Járosi Andor evangélikus esperes a „Szamos-parti Wallenberg” címet érdemelte ki, de Tóth József közgazdász, Szabó T Attila nyelvész, Mikó Imre jogász-politikus, Bánffy József báró mellett kiemelkedtek az egyetem orvosprofesszorai, akik a klinikájukra utalva mentették a veszélyeztetett személyeket, mint Miskolczy Dezső ideggyógyász, Haynal Imre bel- és szívgyógyász, Klimkó Dezső sebészprofesszor, Csőgör Lajos fogorvos. – akiknek ugyanaz az üldöztetés, börtön lett a sorsuk 1945 után, mint a magyarországi embermentés szervezőinek… A  mentésnek egy különös módja volt a gyermekek fiktív örökbefogadása.

Kónya Hamar Sándor közírót, politikus, Vita Sándor örököseitől kapott dokumentumok alapján írta meg a kolozsvári HITEL folyóirat köré tömörült, majd az Erdélyi Magyar Párt vezetőit adó jeles személyek embermentésben való részvételét. A Belügyminisztériumban a mentesítési osztály vezetője volt az erdélyi származású Szilágyi László segítségével mintegy 60-70 zsidó család- 210 ember számára tudott mentesítést szerezni.

Könyvünk zárásaként a budapesti Operaházban zajló zsidómentésről szól a mentés egyik irányítójának leánya, amiről eddig nem lehetett olvasni.