A műsorban román nemzetiségű kortársak leszármazottjai állnak ki WassAlbert ártatlansága mellett. Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesületelnöke az író életéről és halálának körülményeiről hitelesdokumentumokat közöl. A műsor főszerkesztője Kotroczó Róbert, riporter:Velti László. Tovább olvasom… →
A Mezőség északi része Erdély egyik legszegényebb, magyar kulturális értékekben azonban egyik leggazdagabb területe. Az értékmentés csakis a civil szerveződések felkarolásán, illetve a kulturális turizmus beindításán keresztül lehetséges. A dokumentumfilm célja a civil önszerveződés és kulturális turizmus elősegítése. Tovább olvasom… →
A telt ház előtt zajló bemutatót követően Cselényi László, a Duna Televízió elnöke osztotta meg első benyomásait a publikummal. A szakmai megjegyzések mellett méltatta a Wass Alberttel való foglalkozás fontosságát, s hosszan sorolta, hogy a Mezőség hány nagy embert adott rajta kívül is az egyetemes magyar kultúrának. Kilátásba helyezte, hogy a Duna Televízió nyáron újabb tematikus Wass Albert-emléknapot iktat műsorába, ahol a most vetített dokumentumfilm is helyet kap majd. Az Uránia Kávézóban tartott kötetlen beszélgetésen Turcsány Péter, Szutor Ágnes és Csontos János a film geneziséről beszélt, kifejtve, hogy ez a vállalkozás miként kapcsolódik a Kárpát-medencei Keresztkötődések konferenciasorozathoz, mely többek között a Mezőség felemelését tűzte ki céljául. Novák Lajos, a film egyik társalkotója megosztotta a közönséggel azt a filmsorozat-tervet is, amely részben e mezőségi dokumentumfilm tapasztalataiból csírázott ki. A tízrészes produkció forgatása ősszel kezdődik, s a Kárpát-medence minden, határon túli magyarlakta régiójának civil szerveződéseit be kívánja mutatni. Papp Vilmos, kőbányai lelkész az esten javaslatot tett arra, hogy a Kráter Műhely Egyesület kezdeményezze Kövesdi Kiss Ferencnek, a Mezőség fáradhatatlan kutatójának a Magyar Örökségbe való beiktatását. Tovább olvasom… →
Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész megalapozatlan állításoktól hemzsegő röpke írásában, doktori tisztével alávalóan visszaélve, rágalmakat ad tovább és állít maga is Wass Albert erkölcsi magatartásával és írásművészetével kapcsolatban (Ld. Új magyar szó, május 7.). Mint a cikkben érintett személy, a Kráter Műhely Egyesület elnöke: büntetőjogi felelősségem tudatában szemenszedett hazugságnak, bizonyíthatatlan állításnak tartom a Szemenyei-Kiss által már korábban A Hét portálján is hazugul idézett állításukat: „Ha elfogadjuk Andrei Plesu tételét, miszerint a bűnösöknek, még a gyilkosoknak is létezik őrangyaluk, nem zárható ki egy égi csoda az ügy kimenetelében… Akár a nemrégiben feltárt tények (?) ellenére sem, miszerint a pomázi kiadó, Turcsány Péter birtokába jutott az író nyilaskeresztes párttagsági könyve.” A csodák egyébként nem a hazugokat segítik ma sem, hanem az istenhívő, jó lelkű csodavárókat, miképpen Wass Albert jónéhány nagyálmú novellájában (Ld. Csoda történt, poszthumusz novelláskötet, Kráter 2006). Tovább olvasom… →
Múlt héten az ügyészek még úgy vélekedtek, elegendő bizonyíték áll a rendelkezésükre. Ma azonban a következő hét csütörtökét nevezték meg az ítélethirdetés napjának. Wass Albertet 1946 márciusában a kolozsvári Népbíróság halálra ítélte. Az akkor megfogalmazott vád szerint Wass Albert felbujtója volt azoknak az Észak-Erdélybe bevonuló magyar katonáknak, akik 1940 szeptemberében Cegén négy, Omboztelkén pedig 11 embert végeztek ki. Tovább olvasom… →
Május 4-én dönt a Kolozsvári Törvényszék Wass Albert perújrafelvétele ügyében. Az ügyészség azt indítványozta, utasítsák el a kérelmet, mert nem történt új esemény az ügyben. Wass Albertet 1946-ban ítélte halálra a népbíróság. Tovább olvasom… →
Wass Albert perújrafelvételi tárgyalása Kolozsvárott
Lánchíd Rádió, sze, 2007-04-25 18:08
Holnap tárgyalja a kolozsvári törvényszék azt a perújrafelvételi kérelmet, amit Wass Albert elítélése ügyében nyújtottak be. Az erdélyi írót távollétében ítélte halálra a román népbíróság 1946-ban. Az ítélet szerint bizonyíthatóan Wass Albert buzdítására végzett ki románokat az Észak-Erdélybe bevonuló magyar hadsereg 1940-ben.
A perújrafelvételt kérő ügyvéd viszont dokumentumokat talált a román hadügyi és külügyi levéltárban arra, hogy az író a kérdéses időszakban a helyszíntől távol vadászott, így semmi köze nem volt a kivégzésekhez. (…)
Május 4-én dönt a Kolozsvári Törvényszék Wass Albert perújrafelvétele ügyében. Az ügyészség azt indítványozta, utasítsák el a kérelmet, mert nem történt új esemény az ügyben. Wass Albertet 1946-ban ítélte halálra a népbíróság. Tovább olvasom… →
Napok óta járjuk Wass Albert földjét, a mezőségi tóvidéket. Pirosít az áprilisi nap, száll a por a makadámutakon. Lelkészek adnak bennünket kézről kézre: lendületes és fiatal emberek, akik ott is igyekeznek megtartani a gyülekezetet a templom bűvkörében, ahol az iskolák már áldozatul estek a „haladásnak”. Jók a mondataik a kamerába nézve, s jó a pálinkájuk is: a helyiek megemelik előttük a szalmakalapjukat. A papok többnyire a vészes lélekfogyatkozással küzdenek, de Búza lelkésznője, Horváth Márta már határozottan a gyarapodási statisztika mellett érvel. Ő valóságos csodát művelt, amikor fél évtizedes, konok következetességgel impozáns új református templomot varázsolt a hegytetőre a régi torony mellé. De szintúgy megteszi a magáét Orbán Tibor Szépkenyerűszentmártonban, Barticel Kiss Krisztián Melegföldváron, Barát István Mezőzáhon vagy Sükösd Sándor Ördöngősfüzesen. Tovább olvasom… →
Az értékmentés csakis a civil szerveződések felkarolásán, illetve a kulturális turizmus beindításán keresztül lehetséges. Ezzel kapcsolatos feladat a népi építészeti örökség, illetve a templomok és kúriák átmentése, a funkció nélkülivé vált értékes épületek renoválása, újrahasznosítása. Mindehhez azonban előbb fel kell térképezni a Mezőség kulturális, természeti és épített örökségét. A dokumentumfilm célja a civil önszerveződés és kulturális turizmus elősegítése. Tovább olvasom… →
A Wass Albert Mesesorozatokban meghirdetett rejtvény helyes megfejtői közül a júniusi sorsoláson az alábbi nyerteseket sorsoltuk ki: Tovább olvasom… →
Május 4-én dönt a Kolozsvári Törvényszék Wass Albert perújrafelvétele ügyében. Az ügyészség azt indítványozta, utasítsák el a kérelmet, mert nem történt új esemény az ügyben. Wass Albertet 1946-ban ítélte halálra a népbíróság. Tovább olvasom… →
Május 4-én dönt a Kolozsvári Törvényszék Wass Albert perújrafelvétele ügyében. Az ügyészség azt indítványozta, utasítsák el a kérelmet, mert nem történt új esemény az ügyben. Wass Albertet 1946-ban ítélte halálra a népbíróság. Tovább olvasom… →
