– Mint kereskedelmi terjesztő, hogyan látja a gyerekkönyv-kiadás helyzetét?
Sz.Á.: Szerencsére még a keveset olvasó felnőttek is szép számmal vásárolnak mesekönyveket gyermekeiknek, és esténként sokan szívesebben mesélnek nekik, hiszen ez igazi együttlétet teremt, ami össze sem hasonlítható a TV-nézéssel. És szerencsére minden gyermekkel egy új világ születik, aki újra és újra rácsodálkozhat a felnőttek által már jól ismert mesékre.
– Fel tudják-e venni a versenyt a gyerekkönyvek a mai rajzfilmekkel videójátékokkal?
Sz.Á.: A könyv nincs helyhez kötve, elvihetjük magunkkal nyaralásra, utazásra. Persze, amikor mindhárom eszköz rendelkezésre áll, a gyerek általában a legkönnyebben kezelhetőt választja. Ezért is olyan fontos, hogy az olvasás ne teher legyen számára, hanem az ismeretlen világ befogadásának egyik eszköze. Ha kiskorától kezdve a betű, az olvasás szeretetére nevelik, akkor ezzel később sem lesz gondja.
– Mekkora igény van ma a mesekönyvekre?
Sz.Á.: Az igényes, szép, tartalmában is és küllemében is olvasható mesekönyvre van és lesz is kereslet, hiszen ez teremti meg a gyermekek számára az első lépést a tudás, az olvasás birodalmába. A mesekönyv, az anyaölben-ülés nem cserélhető fel semmivel sem.
– A Kráter Kiadó 2005-ben kezdett el mesekönyveket kiadni, és azóta már mondhatjuk, hogy a legtöbb kiadványuk gyerekkönyv. Mi ennek az oka?
T.P.: Kiadónk már korábban is jelentetett meg egy-egy gyerekkönyvet: 1996-ban Vidra Szabó Ferenc Madárlátta történetek c. könyvét adtuk ki Turcsány Villő illusztrációival, vagy mondhatnám a 2000-ben megjelent Urbán Gyula A kacsalaki rejtély c. meseképregényét, melyet Turcsány Botond illusztrált. Inkább azt mondanám, hogy 2005-től tudatosan építjük "mesekönyv arzenálunkat".
– Mennyire tudott helyet találni magának a Kráter a gyerekkönyvkiadók között?
T.P.: Úgy látom, hogy sajátos helyünk van a gyerekkönyvkiadók között, mert egy újfajta, népi folklóron alapuló nemzeti stílust tudunk felszínre hozni. Grafikusaink is ezt képviselik, és a maguk nagyon kifinomult modernségével ötvözik, ahogyan pl.: Csilléry Orsolya, aki most készíti első munkáját nálunk A repülő kastély c. könyvhöz.
2008-ban alapító tagjai voltunk a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülésének, mely hiánypótló ezen a téren. A többi alapítóval idén már harmadízben állítottunk közös standot a Bolognai Gyermekkönyvvásáron. Ezzel kapcsolatban sikerekről tudok csak beszámolni, hiszen éppen a napokban kötöttünk két mesekönyves szerződést az egyik legkiválóbb bolognai ifjúsági könyvkiadóval.
– Rengeteg gyerekkönyv van a piacon. Hogyan tud a Kráter megfelelni ennek a kihívásnak?
T.P.: A kiadványsorozat sikere, hogy magyar motívumokkal, a mezőségi tájak magyar népmesekincsével rendelkező történetek a 3-7 éves korú gyermekek számára nagyon nagy értékkel bírnak. A természethűség, a környezeti ábrázolás, ha antropomorf, tehát kisgyermeki beleélős szemléletmóddal párosul, akkor jelentős értéket jelenthet a könyv olvasójának – nemcsak gyereknek, hanem a szülőknek is.
Sz.Á.: A Kráter mesekönyvei épp az olvasni kezdő, az olvasás ízét megkedvelő gyerekeket célozzák meg. Ezek a minden oldalukon színes mesekönyvek szülő és gyermek igényének egyaránt maximálisan megfelelnek. Aki kezébe veszi, felkiált: – Végre egy szép mesekönyv! S ha a tartalmát is megismeri, nyomban rájön, hogy jól választott.
– Miben egyedi a Kráter sorozata?
Sz.Á.: Alig van a piacon olyan mesekönyv, amelyik természethű ábrázolásával – a mesevilágon túl – még konkrét ismereteket is adna már a legapróbb gyerekeknek is. Wass Albert Tavak és Erdők meséi sorozatban az előzék lapjaira pici növény- és állathatározó került, itt ábrázoltuk a mesében szereplő élőlényeket. Hogyan is tudná pl. valaki megmagyarázni a gyermekének, hogy hogyan néz ki a mátyásmadár, ha a grafikus csak egy krisz-krakszot rajzolt volna róla. A mi mesekönyveinken felnövő gyerekek kirándulásaikon fel tudják ismerni a könyvben látott teremtményeket, s innen már csak egy lépés, hogy maguk is próbára tegyék rajztudásukat.
HIszek benne, hogy erőteljesen a kreativitásra ösztönöznek ezek a mesekönyvek.
– Ennyi mesekönyv után, ami a Kráternél megjelent, lehet-e még újat nyújtani? Mik a kiadó tervei a gyerekkönyvekkel?
T.P.: Ahogy a tavalyi és az idei könyveinkből látható volt, a hagyományos illusztrációt is folytatni kívánjuk. Ilyen volt Wass Albert Hanky tanár úr Amerikában c. kötet,, ami Hangya János kiváló illusztrációival jelent meg. Vagy ilyen a Barcsa-életmű, amely most már három könyvet jelentetett meg: az Üstökös Demeter címmel megjelent csíki népmesék, A nevető Erdély és legújabban az Ördögűzés pendelyben c. kötet. Könyveinkben – szóljanak azok akár gyerek- akár felnőtt olvasóknak –, hangsúlyozottan a népmesei tradíciókon illetve a magyar nemzeti művészeti hagyományokon alapuló illusztrációt tartjuk fontosnak.
(Az interjút L. Tábori Kálmán készítette)