Kráter irodalmi és művészeti Műhely Egyesület Alapszabálya (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

1. Az Egyesület neve: Kráter irodalmi és művészeti Műhely Egyesület
1.1. Az Egyesület rövidített neve: Kráter Műhely Egyesület

2. Az Egyesület székhelye: 2013 Pomáz, Hősök tere 12. Elektronikus levélcíme: krater@krater.hu
2.1. Az Egyesület telephelye: 2013 Pomáz, Búzavirág 2.
3. Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége
Az Egyesület, mint nevében is jelzi, az irodalom és művészet értékteremtő műveinek megismertetését és megjelentetésük támogatását tekinti céljának, tehát alapvetően értékközvetítő kulturális céllal alakult meg.
Az Egyesület közhasznú kulturális tevékenységet végez, elsősorban a művészeti (és egyben irodalmi) értékek közvetítését, megőrzését, és népszerűsítését tekinti alapvető céljának: „a művészi (irodalmi) alkotó munka feltételeinek javítását, a művészeti (irodalmi) értékek létrehozásának, megőrzésének segítését” (Utalva: 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a))

3.1 Az Egyesület közhasznú tevékenységének tekinti a közösségi, kulturális hagyományok, értékek ápolását:
– gyermektáborok létesítését – „Ki népei vagytok?” 1 – 6
– konferenciák létesítése – Kárpátmedencei Keresztkötdések Konferenciák I – XI
– Együtt jobb – magyarországi nemzetiségek etnokulturális bemutatását I – IV
Ld.: 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § b)
3.1.1 Az Egyesület feladatának tekinti a kommunista diktatúra alatt háttérbe szorított, de az egyetemes és nemzeti kultúra számára értékes alkotók és művek megjelentetését és a mai magyar és egyetemes irodalom – a tagság, illetve a vezetőség által értékesnek minősített – műveinek kiadását, azt, hogy az Egyesület sajátos eszközeivel hozzásegítse mindezeket a megjelenéshez, az olvasóhoz való eljutáshoz. Ezen célkitűzés azonban semmiféle kizárólagosságot nem tartalmaz, illetve nem jelenthet; az Egyesület figyelme körébe von minden olyan irodalmi alkotást, amelynek Közép-Európára nézve fontos vonatkozásai lehetnek. Sorozataink értékválasztásainkat is megjelölik: Wass Albert, Németh László, Kosáryné Réz Lola, Gyurkovics Tibor életműve, ARANYRÖG Könyvtár stb.
3.1.2. Az Egyesület külön kulturális és szociális programok szervezésével segíti a határainkon túli szórványban élő magyar nemzetiségű lakosság humán felzárkózatási stratégiáit, szorosabb kapcsolatba lépve azok kulturális, oktatási és egyéb szervezeteivel.
3.1.3. Az Egyesület segíti és támogatja a magyarországi nemzetiségek kulturális identitásának megőrzését. Nemzetiségi és etnokulturális törekvések reprezentálására folyóiratában, illetve más rendezvényein kiemelt szerepet biztosít. Ld. 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 115. § a)-i)
3.1.4 Az Egyesület külön hangsúlyt helyez a gyerek- és ifjúsági műveltség fejlesztésére, könyvsorozatai egységes művészeti hatásra törekednek. Pld. Wass Albert: Az erdők könyve sorozat, A tavak könyve sorozat, Magyar mondák sorozat, Magyar népmesék sorozat és Mesepolc sorozat.
3.1.5 Az Egyesület művészeti könyvsorozatai jelentős kulturális értékeket kívánnak reprezentálni, költészet és képzőművészet, ill. költészet és fotóművészet komplex harmóniájára törekedve: Belső tárlat I – XI és Költők – Városok I – II.

3.1.6 Az Egyesület pályázatok (Pl. József Attila Emlékpályázat) és díjak adományozásával (Gyulai Pál díj, Wass Albert Díj, Csengey Dénes Különdíj) ösztönzi és jutalmazza a kortárs irodalom alkotóit.
3.2. Az Egyesület különös hangsúlyt helyez a fiatal szerzők támogatására, a pályakezdés nehézségeinek megkönnyítésére, valamint a fiatalságot érintő nemzeti kultúra – néprajzi és történeti művek – kiadására, népszerűsítésére, és a PoLíSz c. folyóirat folyamatos megjelentetésére – „a művészi (irodalmi) alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti (irodalmi) értékek létrehozásának, megőrzésének segítése” (1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b)
3.3. Az Egyesület specifikus feladatának tekinti a nálunk kevésbé ismert irodalmak, s ezen belül portugál, illetve portugál nyelvű, valamint a gael nyelvű (bretagne-i, walesi, ír, skót) irodalom magyarországi megjelentését, illetve megismertetését és népszerűsítését.
3.4. Az Egyesület feladatának tekinti a Duna-menti népek és a moldvai csángók kultúrájának és művészetének harmonizálását és közös rendezvényeken való bemutatását. (Kárpát-medencei Keresztkötődések és hasonló rendezvénysorozatok.)
3.5. Az Egyesület feladatának tekinti a kreatív kézműves-iparművészet és a kárpát-medencei népművészetek (beleértve a szellemi néprajz értékeit is) továbbőrzését, támogatását és népszerűsítését.
3.6. Az Egyesület további feladatának tekinti telephelye, Pomáz város népművészeti és szellemi örökségének feltárását, ápolását és népszerűsítését, kulturális és művészeti életének fejlesztését és a kulturális idegenforgalom / turizmus elősegítését és fejlesztését a „Kráter Műhely Pomáz Városáért” program keretei között.
3.7. Az Egyesület feladatának tekinti Pomáz és vonzáskörzete kulturális és környezeti értékeinek feltárását, regisztrálását, megismertetését és népszerűsítését.
3.8. Az Egyesület feladatának tekinti Pomáz és vonzáskörzete (beleértve a tágabb Pilis-táj) magyar-magyar, ill. nemzetközi kulturális kapcsolatainak ápolását, bővítését és új típusú együttműködések kialakítását.

3.9. Az Egyesület közhasznú feladatként Pomázon közvetetten segíti a magyar építészeti örökséghez tartozó „Marschalkó Villa” rehabilitációját és kulturális célú átalakítását, a helyi kulturális örökség megóvását – „a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása”, 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7.
– támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, erősíti a település önfenntartó képességét – 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 6. § a)-b) alapján.
– helyi és országos pályázatok meghirdetésével ösztönzi a lakosság kultúra teremtő képességeit – 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) 13. alapján. E feladatokat a helyi önkormányzattal egyeztetve végzi.

3.9.1. Az Egyesület vállalkozási és kereskedelmi tevékenységet csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
3.9.2. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Az egyesület befektetési tevékenységet a Közgyűlés által elfogadott szabályzat alapján folytathat.
3.9.3. A szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít. Az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjainak körén kívül is részesülhetnek.
3.9.4. Céljainknak alárendelt tevékenységeink az alábbi tevékenységeket folytatjuk:
(47.11; 47.19; 47.25; 47. 29; 47.51; 47.53; 47. 59; 47.61, 47. 62; 47. 63; 47.65; 47. 71; 47.72; 47.77; 47.78; 47.79; 47.82; 47. 89;), egyéb kulturális tevékenység (47.41), továbbá kiadói tevékenység (58.11;58.14; 59.20;58.19;), előadás (90.03), turistasegítő szolgáltatás, idegenvezetés (79.90).
3.9.4. Az Egyesület közhasznú tevékenysége során nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.
3.9.5. Az Egyesület működésének, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, valamint beszámolóinak és közhasznúsági mellékleteinek nyilvánosságát elsődlegesen az Egyesület www. krater.hu honlapján, továbbá az érintettekkel közvetlenül írásban és lehetőségeihez mérten sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.

4. Az Egyesület tagjának jogai
4.1. Az Egyesület tagja lehet: minden olyan természetes személy, nagykorú magyar állampolgár, vagy külföldi természetes személy, aki, a 3. pontban foglalt célkitűzésekkel egyetért, azt a maga szempontjai szerint is fontosnak tartja, valamint aki belépéskor befizeti az 1.000,- (egyezer) forint tagdíjat, valamint aki e feltételek megléte mellett személyes közreműködést vállal az Egyesület céljának megfelelő tevékenységben, különösen a külső támogatók felkutatásának és megnyerésének tekintetében. E közreműködői feladatkör írásba foglalása, akár az Egyesület, akár a belépő Tag kérésére kötelező.
4.2. Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. A közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik. Az Egyesület tevékenységével, illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira. Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
4.3. Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely vezető tisztségére megválasztható és újraválasztható.
4.4. Az Egyesület valamennyi tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az Egyesület legfőbb szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkezik. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik.
4.5. A tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
4. 6. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

5 A tagok kötelességei:
5.1. Az Egyesület tagja köteles aktívan részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában.
5.2. Az Egyesület tagja köteles megfizetni a tagdíjat.
5.3. Az Egyesület tagja köteles megtartani illetve teljesíteni közgyűlés határozataiban
foglaltakat.
5.4. Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek
teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.

6. A tagsági jogviszony keletkezése

1.1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.
2.2. A közgyűlés annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési
kérelmében vállalja az alapszabály 11.1. pontjában foglalt kötelezettségeket.
3.3. A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani.
4.4. A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül a közgyűlés határoz.
5.5. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

7. A tagsági viszony megszűnése
7.1A tagsági jogviszony megszűnik
Ha azt a Tag írásban, az Egyesület Vezetőségének benyújtott nyilatkozatban megszűntnek nyilvánítja
Ha a tagot a Közgyűlés titkos minősített többségű szavazással az Egyesületből kizárja, ha a tag magatartásával az Egyesület céljainak megvalósítását veszélyezteti
A Tag halálával

8. A tagsági jogviszony feltétele és felmondása
8.1. Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában
a) elfogadja az Egyesület céljait,
b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát,
c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
d) vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.
8.2. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt.

9. Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai
1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.
2. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy az elnökhelyettese javaslatára a közgyűlés rendeli el.
3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület elnökhelyettese, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.
4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.
5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy az elnökhelyettese köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.
6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.
7. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.
8. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfelelően – figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.
9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
10. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

10. A tag kizárása
1. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
2. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökhelyettes terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozat hozatalra az alapszabály 12. pontjában foglaltak az irányadóak.
3. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
4. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

11. Az Egyesület tagjainak jegyzéke

11.1. Az Egyesület elnöksége az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván.
11.2. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és
lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.
11.3. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett.
11.4. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni.
11.5. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.

12. A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre
12. 1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
12. 2. A közgyűlés az Egyesület közhasznú szervezetté nyilvánítására tekintettel nyilvános.
12. 3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.

13. A közgyűlés határozathozatala
13. 1. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes
szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
13. 2. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
13. 3. Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.
14. A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának szabályai
14. 1. A közgyűlést az elnök – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes – írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.
14. 2. A meghívónak tartalmaznia kell
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképest. A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.
14. 3. A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie.
14. 4. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
14. 5. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.
14. 6. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
14.7. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
14. 8. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület elnökhelyettese vagy a gazdasági vezető vezeti.
14.9. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.
14.10. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
14.11. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
14.12. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.
14.13. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a
közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.
14. 14. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

15. A közgyűlés összehívásának kötelezettsége
15.1. Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a az elnökhelyettes köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
15.2. Az 1. pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

16. Határozathozatal ülés tartása nélkül
16.1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen
határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő
megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.
16.2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
16.3. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.
16.4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

17. Az Egyesület tisztségviselői
1. Az Egyesület elnöke
Név: Turcsány Péter Pál, 1951.03.07.
Állandó lakcíme: Budapest, 1114 Fadrusz u. 5.
Postacím: 2013 Pomáz Búzavirág u. 2.
2. Az Egyesület elnökhelyettese:
Név: Dr- Pál Ferenc 1949.05.29
Állandó lakcíme: 1117 Budapest, Búbosbanja u. 5/B
4. Az Egyesület ügyvezető titkára:
Név: Kovács György 1951.01.14
Állandó lakcíme: 1023 Budapest, Darázs u. 1.
3. Az Egyesület gazdasági vezetője
Név: Szutor Ágnes 1855.05.20
Állandó lakcíme: 2013 Pomáz Búzavirág u. 2.
18. Az Elnökség
18.1. Az Egyesület ügyvezetői és képviseleti szerve az elnökség.
Az elnökség négy tagból áll. Az elnökség tagjai: az elnök, az elnökhelyettes, az ügyvezető elnök és a gazdasági vezető.
18.2. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos
kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
18.3. Az elnökség határozatképes, amennyiben ülésén a tagok fele és plusz 1 fő jelen van, ülései nyilvánosak, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
18.4. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított négy év
időtartama szól.
18.5. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani.
18.6 Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és az elnökségre vonatkozó egyéb szabályok
18. 7. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:
a) döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a
közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a
tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak
bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
18.8. Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az
elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az elnökségi ülés
határozatképességére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének
elkészítésére, valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabályban foglaltakat
megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus
úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok illetve az érdekelt személyek
részére.
18.9. Az elnökség az egyes kérdések megtárgyalására, más szervezetekkel való kapcsolattartásra, vagy egyé célokból ideiglenes vagy állandó jelleggel bizottságot hozhat létre, melynek megválasztja tagjait, kijelöli feladataikat, ellenőrzi tevékenységüket, tőlük beszámolót, jelentést kérhet.

19. Az ügyvezetés ellátása
19.1. Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.
19.2. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai
19.3. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem
tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult.
19.4. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.
19.5.A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

20. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok.
20.1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
20.2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
20.3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos
következmények alól nem mentesült.
20.4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
20.5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

21. Összeférhetetlenség
21.1. A legfőbb döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül ilyen előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjainak tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabály szerinti cél szerinti juttatás.
22.2. A határozat meghozatalánál nem szavazhat az, aki ellen a határozat szerint pert kell indítani, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja, illetve aki a döntésben más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
23.3. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja az a személy, aki az elnökség tagja, aki az Egyesülettel e megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
23.4. A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt, – annak megszűnését megelőző két éven belül legalább egy évig, mely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó vagy vámhatóságnál fennálló tartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó vagy vámhatóság jelentős összegű adóhiányt állapított meg, amelynek adószámát az adózás rendje szerint felfüggesztették, illetőleg törölték.

22. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség
22.1. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
22.2. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen
gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő
a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi
személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

23. A vezető tisztségviselő felelőssége
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

24. Az Egyesület ügyintéző szervei:
Az Egyesület Ügyvitelét a Közgyűlés által választott 4 főből álló elnökség látja el. Az elnökségi értekezleteket az elnök hívja össze úgy, hogy a meghívóban a napirendet közölni kell, és azt legalább 5 nappal előre kézbesíteni kell.
A Vezetőségi ülés határozatképes, ha azon legalább három vezetőségi tag megjelent. A vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Törölve 1 mondat. A Vezetőség ülései nyilvánosak.
24.1. A négytagú Vezetőség tagjai:
az elnök
elnökhelyettes
ügyvezető titkár
gazdasági vezető
24.2. Az Egyesületet az elnök, elnökhelyettes, a gazdasági vezető és az ügyvezető titkár közül bármelyik két vezető együttesen képviseli, bármely fórumon két vezető együttesen jogosult eljárni.
24.3 Az elnök jogai és kötelességei:
– a Közgyűlést bármikor összehívhatja
– a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja
– a kiadások számláit ellenőrzi
– megbízólevél kiadása pénzügyek intézése
– a munkáltatói jogkör teljes körű ellátása
– a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie
– a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell
– az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése
24.4 Az elnökhelyettes jogai és kötelessége
Akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíti az elnököt, beleértve a munkáltatói jogokat is.
24.5 Az Egyesületnek az Alapszabály 3.3 pontjában megfogalmazott tevékenysége esetén, minden alkalommal az egyik intézkedő vezető az elnökhelyettes kell, hogy legyen
24.6 A gazdasági vezető jogai és kötelességei
–az Egyesület pénzállományának kezelése
– számlák kezelése és nyilvántartása
– pénztárkönyv vezetése
– mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése
– a számlák hitelességének ellenőrzése
– indokolt esetben harmadik személyekkel való szerződések megkötése
24.7. Az ügyvezető titkár jogai és kötelességei
– bármely, az Egyesület tevékenységével kapcsolatos feladat megoldásához szükséges szervezői, bonyolítói feladatok elvégzése
– a tagság belső ügyeinek intézése
– harmadik személyekkel való szerződések megkötése
– az Egyesület tevékenységének minél szélesebb körben való ismertetése, támogatók felkutatása
– a folyamatos tevékenységet akadályozó tényezők hatékony elhárítása.
25. A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése
25.1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
25.2. Az Egyesület tagjai, a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
25.3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor
lemondhat.
25.4. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

26. A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága
26.1. Az Egyesületnél három tagból álló felügyelőbizottság működik azzal a feladattal,
hogy az ügyvezetést az Egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.
26.2. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a
tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője.
26.3. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek résztvenni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük
során nem utasíthatóak.
26.4. Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a
döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági
jogviszony az elfogadással jön létre.
26.5. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás
megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag
lemondó nyilatkozatát az Egyesület elnökéhez intézi.

27. A felügyelőbizottság működése
27.1. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő
előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
27.2. 000 felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe
betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást
kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint
szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
27.3. A felügyelőbizottság testületként jár el, üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer hívja össze, ügyrendjét maga állapítja meg.
27.4. A felügyelőbizottság határozatképes, ha ülésén minden tag jelen van, határozatait egyszerű szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
27.5. A felügyelőbizottság ülését az elnök hívja össze, de bármely tag kezdeményezheti összehívását írásban az ok és cél megjelölésével. Ez esetben az elnök köteles a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni az ülés 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha a tag nem tesz eleget a kérelemnek, a tag maga is összehívhatja az ülést.

28. A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem
megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott
kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

29. A felügyelőbizottság

29.1. A felügyelőbizottság három tagból áll. A felügyelőbizottság elnökét maga választja tagjai közül.
29.2. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
29.3. A felügyelőbizottság megválasztott tagjai
Név: Fekete Gyula 1949.07.30
Állandó lakcíme: 1046 Budapest, Mikszáth Kálmán u. 37.
Név: Cselkó Rudolf
Állandó lakcíme: 1116. Budapest, Bükköny u. 5.
Név: Ferenczi László
Állandó lakcíme: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 40-42
29.4. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása négy év időtartamra szól.

30. Az Egyesület testületi üléseinek jegyzőkönyve, a határozathozatal módja
1. Az Egyesület valamennyi szervének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet Közgyűlés esetén a levezető elnök, és a jegyzőkönyvvezető ír alá, és két hitelesítő tag hitelesít. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvét az elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint két jelenlévő elnökségi tag ír alá. A felügyelőbizottság jegyzőkönyvét valamennyi tag aláírja.
2. Minden testületi ülésen készült jegyzőkönyv tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az ülés helyét, idejét, napirendjét, az ülés elnökének, jegyzőkönyvvezetőjének és hitelesítőjének nevét, az ülés határozatait határozatonként, a határozatképesség megállapítását, ideértve a szavatok, ellenszavaztok, tartózkodások számszerű megjelölését, valamely tag tiltakozását a határozattal szemben,az ülésen elhangzott legfontosabb indítványokat, fontosabb eseményeket.
3. Az ülésről készült jegyzőkönyvről készült kivonat vagy másolat kiadását bármely tag kérheti a testületi szervek vezetőjétől.

31. A határozatok nyilvántartása, nyilvánosságra hozatala
31.1 A testületi ülések döntéseit határozatba kell foglalni. A határozatokat meghozataluk után haladéktalanul sorszámmal írásba kell foglalni és be kell vezetni a Határozatok Könyvébe.
31.2. Tekintettel arra, hogy a határozatokban a többség érdeke, véleménye kerül kifejezésre, a kisebbségben maradt tagok jogos érdekeik érvényesítése érdekében , az Egyesület jogsértő határozatát bíróság előtt jogosultak megtámadni.
31.3. A testületi ülések határozatait az Egyesület honlapján a döntéshozataltól számított 30 napon belül nyilvánosságra kell hozni.

32. Tagdíj
Az Egyesület tagjai éves tagdíjat fizetnek: 1 000 Ft-ot. A tagdíjfizetés rendjét és mértékét az éves beszámoló elfogadásával együtt a közgyűlés állapítja meg. A közgyűlés által megállapított tagdíjat az Egyesület bankszámlájára kell befizetni átutalással, a közgyűlés által meghatározott határidőben.

33. Adománygyűjtés szabályai
33.1. Az Egyesület szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható.
33.2. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
33.3. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
33.4. Az Egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

34. A közhasznú jelentés kötelezettsége
4.6. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznú jelentést készíteni.
4.6.1 A közhasznú jelentés elfogadása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.
4.6.2. A közhasznú jelentés tartalmazza:
a számviteli beszámolót
a költségvetési támogatás felhasználását
a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást
a cél szerinti juttatások kimutatását
a központi költségvetési szervtől elkülönített állami pénzalaptól, helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatást mértékét
az 1 % adójóváírásból származó bevétel felhasználásának módját
az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét a támogatott közhasznú tevékenységről szóló tartalmi beszámolókat
4.6.3. Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
35. Az Egyesület vagyona
35.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi.
35.2. Az egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
35.3. Az Egyesület külső tagtól csak meghatározott célra fogad el támogatást és egyben garanciát vállal arra, hogy a támogatást a szponzorral közösen meghatározott célra fogja fordítani.

36. Az Egyesület vagyoni gazdálkodása és annak nyilvánossága
36.1 Az Egyesület pénzügyi alapja elsősorban a tagok által befizetett tagdíjakból származik, másik része az Egyesület tevékenységéből származó jövedelemből, állami és egyéb szervek támogatásaiból, pályázatokon elnyert összegekből, valamint magánszemélyek, szervezetek felajánlásaiból.
36.2 Az Egyesület tartozásaiért maga felel, a rendes tagok magánvagyonukkal nem felelnek.
36.3Az Egyesület szabályszerű vagyonkezeléséért az ügyvezetés felel.
36.4Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytat, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt jelen alapító okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
36.5Az Egyesület ügyvezető szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.
36.6Az Egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
Az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
A gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
Az Egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
36.7 Az elnök az Egyesület működéséről, pénzügyi, vagyoni helyzetéről az üzleti év lezárását követően a Civiltörvényben meghatározottak szerint köteles beszámolót és közhasznúsági mellékletet készíteni, melyet a közgyűlés fogad el.
36.8 Az Egyesület a közgyűlés által elfogadott beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletét a jogszabályokban meghatározott módon és határidőben köteles letétbe helyezni.
36.9 Az Egyesület, mint közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőit, a támogatókat, valamint ezen személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott az alapszabály szerinti juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
36.10 Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevételének módjával, beszámolói közlésével kapcsolatos nyilvánosságot egyrészt saját honlapján, másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével biztosítja. A felvilágosítást és irat-betekintést az elnök titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
37. Az Egyesület működésének összeférhetetlenségi szabályai
37.1. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, (törvényhelyi utalás törölve) élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
37.2. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
37.3. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
37.4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
37.5 Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja az a személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozzák, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

38. A közhasznú működés felügyelete, a közhasznúsági nyilvántartás
38.1. A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
38.2.A közhasznú szervezet hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.
38.3. Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat.
38.4.Közhasznú szervezet közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha a szervezet a megszabott határidőn belül nem, vagy nem az előírásoknak megfelelő tartalommal teljesíti
a) a számviteli beszámolójának a Civiltörvény 30. §-ban szabályozott letétbe helyezési, közzétételi kötelezettségét, illetve
b) a szervezet – letétbe helyezett beszámolója, közhasznúsági melléklete – nem felel meg a Clviltörvény 32. § szerinti feltételeknek.
38.5. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
38.6. A nyilvántartásba-vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelem benyújtására az Egyesület elnöke köteles.

39. Az Egyesület megszűnése
39.1 Az Egyesület jogutódlással szűnik meg, amennyiben más egyesülettel egyesül, vagy egyesületekre válik szét.
39.2 Jogutódlás nélkül szűnik meg az Egyesület a PTK általános szabályai szerint, továbbá, ha megvalósította célját, vagy a cél megvalósítása bármely okból lehetetlenné válik, és új célt nem határoztak meg, megszűnik az Egyesület abban az esetben is, ha tagjai száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.
39.3 Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a bíróság által kijelölt – az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.
A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság törlést kimondó határozatában rendelkezik.

40. Záró rendelkezések
40.1 A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), továbbá a 2011. évi CLXXV. Törvényben foglalt rendelkezések az irányadóak.
40.2 Az Alapszabály módosítását a 2014. május 28-án napján megtartott közgyűlésen a jelenlévők 2014.1. számú határozat alapján ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazták.

Kelt: Budakalász, 2015. január 2.

……………………………………….. ……………………………………………
elnök gazdasági vezető

Az aláírások valódiságát igazoló tanúk: /az aláírások és az Ítélőtábla Alapszabály elfogadásáról szóló határozata az Egyesület 2013 POMÁZ, Búzavirág u. 2. telephelyén megtekinthetők.

……………………………………….. ……………………………………………..
…………………………………. ………………………………
ZÁRADÉK
Igazolom, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

……………………………………
Elnök

Az aláírások valódiságát igazoló tanúk:

……………………………………….. ……………………………………………..
…………………………………. ………………………………

Kelt: Budakalász, 2015. január 2.

Minden vélemény számít!