Tájoló kategória bejegyzései
Szalay László Pál: Nyáridő / Baráti jegyzet
Vajda Kornél: Kisvilágok nagy összefúggései (Lukáts János Holnap előtt c. novelláskötete elé)
Bodrogi Csongor: Egy verses önéletrajz alakulása / Nyilas Attila Az ékesszólásról c. költői munkájáról
Lászlóffy Csabára emlékezünk / Bágyoni Szabó István jegyzete és a költő versei
Turcsány Péter: Végső búcsú Ferenczi Lászlótól
Dörömbözi János: Kelet és Nyugat természetfilozófiájának haikupillanatai / II. A haiku „természetéről”
Magyari Lajos emlékére
Czegő Zoltán:
„Kit érdekelne Bocharában, hogy székely–magyar vagyok?”
Az embernek fia, ki halandónak született, életében nem szabadulhat az élet törvényeitől. Azokat tartja be azzal is, hogy végső lélegzetével visszatér az anyagba. Tovább olvasom… →
A viadukt tövében… Biatorbágyi beszélgetés irodalomról, művészetről (Lukáts János és Czigány György új könyveiről)
Május 13-án baráti hangulatú, kötetlen beszélgetésre került sor a biatorbágyi Karikó János könyvtár olvasói és meghívott íróvendégei között. Uzonyi Edit, a könyvtár vezetője már többször teremtett alkalmat hasonló eszmecserére, ezúttal a Hungarovox kiadót és munkatársait látta vendégül. Kaiser László, a kiadó vezetője ismertette a Hungarovox történetét, majd bemutatta beszélgetőtársait: Czigány Györgyöt és Lukáts Jánost.
Kaló Béla Valóság és látomás között (Ködöböcz Gábor: Kiss Benedek című kötetéről)
Kiss Benedek írásával – rendhagyó módon prózai szövegével – először egy 1979-es kiadványban találkoztam; Szergej Jeszenyin válogatott verseinek előszavát jegyezte, s ennek a kötetnek ő volt a válogatója, szerkesztője, biográfusa is. A nevére már felfigyelhetett az érdeklődő olvasó jóval korábban is, mint a Kilencek költői csoportosulás egyik izmos és izgalmas lírikusára.
Barcsa Dániel Ez, fiam, nem lú…(Szerkesztői jegyzet)
Tavaly, év végén, a Kráter kiadónál jelent meg E-könyv formátumban egy romantikus történetem, a Székelyföldi szerelem.
Lisztóczky László: Megnyitó beszéd Az ötágú síp üzenete című versmondó és kulturális találkozón
Kedves Vendégeink és Versenyzőink!
Immár tizenhatodik alkalommal rendezzük meg Az ötágú síp üzenete című versmondó és kulturális találkozót, amelyen hazai és határon túli szavalók, képzőművészek és színjátszók mutatják meg tehetségüket és felkészültségüket.
Novák Imre – Egressy Zoltánról: Akinek köze van a másik emberhez
„Utópia a jelenből”
Elekes Dóra – Egressy Zoltánról
Élénk és színes, amit ír. Minden érdekli. Belső szükségszerűségből alkot. Saját színházában él. Vonzódik a meghökkentőhöz, a fausti dilemma izgatja őt is. Van egy emlékképe hőseiről, ezek adják a figurák alapját. Az a kérdés foglalkoztatja, hogyan lehet túlélni az összeütközéseket, és mit kell érte cserébe adni. Jellemábrázolása túllép a sztereotípiákon, közelít a szuperrealista színházhoz. A melankólia és az elvágyódás írója. Miután az élet konfliktusok sora, és mindenki hordoz valamilyen traumát a lelkében, emlékeiben, ezekkel szembesít minket.
Payer Imre és Kántás Balázs ismertetője Bak Rita Bomló perspektíva című verseskötetéről
“Bak Rita versei az ember és világ egzisztenciális találkozásának érvényes tapasztalatait mondják.” (P. I.)
“nem hiányzik ebből, az első olvasásra igencsak pesszimistának ható költészetből, a szenvedésre ítéltetettség elfogadhatatlansága, az emberi élet kihívásaival való megküzdés és a mindennel szembeni életigenlés sem” (K. B.)
Payer Imre: Nagyon finom létképek színvonalas versekben kimondva
Lukáts János: Kezünkben a lehetetlen – Aknay Tibor: Macskaistennő című regényéről
A lehetetlen is a valóság része és Minden lehetséges! ¬ ezekkel a filozófiailag talányos, de jól használható bölcsességekkel indítja útjára új regényét Aknay Tibor. Regényét?
Dr. Nagy Domokos Imre
A cenzúrázott Fekete István
– 2001. március 9-én az Állatkertben tartott előadás szerkesztett változata, az előadáson a szemelvényeket Bánffy György színművész olvasta fel –
Lukáts János: A császár magánya – a magány császára
Írói vallomás
Kőrösi Mária: Alkotó, Felelős eszme – alkotó, felelős hivatás
(Dr. Székely András Bertalan: Dunának, Oltnak… című könyvének méltatása)
Ékes Ilona: A Gondviselés szőttese
Székely András Bertalan: Dunának, Oltnak cínű könyve bemutatóján elhangzott ajánlás
Dörömbözi János: „Ó! / Desolatio! / Nekem e föld halni jó,” Gondolatok a szigetemberről
„A sokaságtól való undort a magány, a magánytól való undort a sokaság gyógyítja meg.”
(Seneca: A lelki nyugalomról. XVII. 3.)