I. Csallóköz

Csenevész bokrok áhítják a napot
a falakról már rég lekopott az iszap
lomhán csillantják a nagy vizet elaggott
lengő nádasok és várják a másikat
ó hát nincsen rossz mi ne lenne jó valakinek
kis semmi vidéki múltunk ki érti meg
ötven Medárd lucskos szennye ránk tapadt
zavaros iszapja kinek hoz bő termő nyarat

II. Palócföld

Poros girbegörbe utak dombok mögött
alvó falvak elszórt tanyák puszták
lompos kutyák és apró házbörtönök
ólmos botok s mint sárga agyaghegyek lustán
cammogó gulyák s öreg paraszt egy darab múlttal
fitymáló fiatalok kik innen szabadultak
öntelt mosoly: szülőföld közösség – mint giccses filmen
legyintenek: „Mi már elszoktunk innen,
de mi is volna, mi ide kötne még?“

III. Bodrogköz

Bolyonghatsz fél napot gyár sehol nem füstöl
olykor úgy érzed:ez a senkiföldje
dűlőút – sátrat itt hol ez hol az üt föl
rakodóállomás hasas vonatok döcögnek s körötte
ott forog országnyi áru közt e táj ezer arca
gondjuk két vagon közt még a ló s legelőn az ökör
kötöznek szőlőt nyitnak s arcukon vaspor tündököl
örömük: múló kis nóták a pince körül úgy éjféltájon
zümmögve befelé hogy se a múlt se a jövő ne fájjon

Ajánlás

Cimbora, hogy is van az a régi-régi zsoltár?
– Itt okos nem lehetsz,szép meg sose voltál! –
Igyál hát,hörpintsd ki borod,s aludj egy nagyot,
s a pincék előtt,ha erre jársz,emeld meg kalapod.