Felvidéki sorsirodalom…

Minden előadás sebeket tép fel a múltból, és minden előadáspatyolat–kötés a múlt sebére. Felvidék magyar irodalma már hogy’ égett éségetett az I. világháború alatt is – novelláiban, sorsszembenéző novelláiban.Jaj, barátaim! Felejtsük már el a bal oldali irodalmiáfium tabula rasa elméleteit. (Ld. Fábri Zoltán és a Sarlósok). A valótkeressük, nyomozzuk a garamond betűformák, a verzálok és petit-szedésekbirodalmában.

Szellemi értékek tégláival építkezünk. Akárvisszafelé is, a múltba, hogyha ez a hozzánk méltó feladat. Ne a volt és ajelenbeli internacionalisták örök ópiumával ködösítsük el szellemünk frisstörténéseit. Ne hazugságok és félrevezetések kanonizált ámításaival.
Igen, mondjuk ki végre: az I. világháború megrázótörténései, a világirodalom jelesei mellett, a magyar írókat és költőket is,már az első esztendőktől kezdve: öntudatra, humánumra, nemzeti és történelmisorskérdéseinkre ébresztette.
Asztalomon Turczel Lajos nagyszerű válogatása:csehszlovákiai–magyar emlékek 1918–1938, Szlovenszkói vásár, s itt van a néhányéve kiadott Feketeszivárvány cím antoólógia is.
S kirakom asztalomra szépen sorba négy felvidékiváros sorsregényét. A Kráter Aranyrög sorozatának újra felfedezett darabjait.Rozsnyó, Kassa, Komárom, és Beregszász regényeit. Vécsey Zoltán, Darkó István,Tamás Mihály és Szombathy Viktor regényeit, ráadásként Neubauer Pálkulcsregényét, a nemzetközi pályázatot nyert A jóslat-ot.
S bennem még itt bujkálnak az „Újarcú magyarok”,„Kisebbségi lélek” elszakított magyarjainak irodalmi eszmélését meghatározó, deigencsak hamisan kongó költeményei.
És itt szöknek fel bennem Márai Sándor 2.évezred-fordulónkon újra közreadott tisztázó és tisztán látó költeményei – afelvidéki magyar életről: Tanú vagyok rá, Ádám indult el így Senecaval. Ezek aversek megvilágítják a korszak valódi irodalmát… Az otthonukat el nem hagyótársakét… Az egzisztenciális sorregényeket cselekedeteikkel és tollukkalkiábrázoló írótársakét.
Kezdjük a novellákkal, ahol a későbbi szlovenszkóiirodalom szellemileg valóban meghatározó írói már kimutatják valóságérzékenységük „kőbaltákká csiszolt” darabjait.
Lássuk, ki és milyen témát vet fel földjében éstörténelmében elzabrált Felvidékünk sorstérképére, kataszterére.
(Folyt. köv.)

Turcsány Péter

Minden vélemény számít!